Magyarországra látogat az örmény köztársasági elnök

Az Örmény Népirtás Emlékműve az örmények elleni 1915-17-es népirtásnak állít emléket. A vérengzéseknek és a deportálásoknak az örmények szerint másfél millió, Törökország szerint 300-500 ezer halottjuk volt.

A törökök és az örmények viszonyát ellenségeskedés és véres események jellemezték az utóbbi több mint száz évben. Bár a Szovjetunió, amelynek Örményország a tagköztársasága volt, már 1991-ben felbomlott, Törökország és Örményország mind a mai napig nem vette fel a diplomáciai kapcsolatokat, egyebek között azért, mert eltérően ítélik meg az oszmán birodalombeli örmények 1915 és 1917 közötti tömeges lemészárlását és deportálását.
A népirtás tényét több nyugati hatalom, köztük Franciaország és Kanada, illetve az Európai Parlament is elismerte már, amit Törökország többször is bírált.

Ezenkívül a nyelvi rokonság és a közös iszlám vallás okán Azerbajdzsánnal szövetséges Törökország 1993-ban lezárta Örményországgal közös határát, büntetendő Jerevánt az Azerbajdzsánnal vívott karabahi háborúja miatt. A zömében örmények által lakott Karabah nemzetközileg Azerbajdzsán része, de Örményország megszállva tartja.
Tavaly óta azonban Ankara és Jereván közeledni kezdett egymáshoz.

Törökország és Örményország 2009. október elején Zürichben írta alá azt az egyezményt, amely diplomáciai kapcsolatok létesítését és a másfél évtizede lezárt közös határ megnyitását irányozza elő. A megállapodás az első komoly lépés annak az ellenségeskedésnek a lezárására, amely az Oszmán Birodalom által az első világháború elején elkövetett örmény népirtás óta kíséri a két ország viszonyát. A megállapodás csak azután lép életbe, ha a török és az örmény parlament is jóváhagyta.