A történet 2007 március 31-én kezdődött Ausztráliában. Elsőként Sydneyben játszották el az egy órás villanyoltást, 2,2 millió ember részvételével, de már egy évvel később nemzetközi mozgalommá vált.

2008-ban világszerte számtalan város csatlakozott a kezdeményezéshez: így például Atlanta, Bangkok, Dublin, Montreal, Ottawa, Phoenix, San Francisco és Vancouver, Chicago, négy dániai város, hat ausztráliai szövetségi állam és regionális főváros, Manila, a Fidzsi-szigeteki Suva, Tel-Aviv, Toronto az új-zélandi Christchurch, Roma és Budapest. Többek között sötétségbe borult a Golden Gate híd, a Colosseum, a budai Vár és a Lánchíd. A résztvevők száma elérte a százmilliót.



Egyre többen

Tavaly Magyarországon már 67 város kapcsolta le a fényeit este 20.30-kor. Elsötétültek az ország kulturális látványosságai és épületei: többek között a Lánchíd, a Budai Vár, a tatabányai Turul, az egri Minaret, a Budapesti Művészetek Palotája, a kecskeméti Cifra Palota és a siófoki Víztorony is. 2009-ben a bolygó 88 országának közel négyezer városa burkolódzott sötétbe, ami nagyjából egymilliárd embert jelent.

Hazánkban tavaly száz vállalat is csatlakozott az akcióhoz. Ma a WWF adatai szerint már ennek a duplája jelezte (221), hogy részt vesz az idei áramszünetben. Rajtuk kívül 77 település, és a cikk megírásának pillanatában 5368 magánszemély jelezte részvételét.

Dobok a sötétben

A háromezer-hatszáz másodpercig tartó kikapcsolás alatt a WWF utcai buli rendez, s dobszóval töltik meg a sötétet. A budai vár Savoyai teraszán bárki magával hozhatja, cintányérját, dobját, vagy akár fakanalát, hogy bekapcsolódjon a közös zenélésbe.

A közös villanyoltás Magyarországon tavaly 50 Megawatt energiamegtakarítást jelentett. A gazdasági hasznon kívül az akciónak lényeges a közösségformáló ereje is. Hogy a földön egymilliárd ember ugyanazért a célért képes tenni, igazán előremutató és történelmi jelentőségű.

Már csak a politikusoknak kellene észlelniük, hogy értelmetlen klímakonferenciák helyett, megállapodásokra van szükség, mert az emberek cselekvést várnak, nem szövegelést.