Schmidt Mária: a diktatúrák tapasztalata nem törölhető ki a múltból

A holokauszt áldozatainak magyarországi emléknapja alkalmából tartott rendezvényen felszólalt Erdő Péter bíboros, Balog Zoltán, az Országgyűlés emberi jogi bizottságának elnöke, és felolvasták Bajnai Gordon kormányfő levelét.

A Terror Háza Múzeum koncerttel egybekötött rendezvényére küldött levelében Bajnai Gordon arról írt, hogy "Magyarország utcáin nem masírozhatnak többé fasiszta félkatonai szervezetek". A miniszterelnök hangsúlyozta: a holokauszt soha többé nem ismétlődhet meg, a múlt mentegetésével nem éledhet újjá a gyűlölet.

Schmidt Mária azt mondta, a közös emlékezés során megtanultuk, hogy a felelősök, a bűnösök után azokat a neveket is fel kell idéznünk, akik "emberek maradtak az embertelenségben, akiknek példáját a felnövekvő nemzedékek elé tárhatjuk".

Megemlítette, hogy tavaly Sztehlo Gábor evangélikus lelkész embermentő példájára, idén pedig Slachta Margitra, Magyarország első női parlamenti képviselőjére emlékezik a társadalom, aki "hívő keresztényként szembefordult a fajüldözéssel és mindenfajta embertelenséggel".

Schmidt Mária hangsúlyozta: Slachta Margit az első pillanattól kezdve kiállt az üldözött zsidóság mellett, szembeszegült a faji megkülönböztetéssel úgy, hogy személyes kockázatot is vállalt. 1941-ben a belügyminiszternél tiltakozott amiatt, hogy több mint 14 ezer zsidó embert lemészároltak Kamenyec-Podolszkban a magyar belügyi hatóságok közreműködésével. 1942 tavaszán a szlovákiai zsidóság képviselői kérték Slachta Margit segítségét. XII. Pius pápa (1939-1958) többi között az ő közbenjárására utasította Szlovákia hét püspökét, hogy személyesen tiltakozzanak a szlovák állam vezetésénél a megmaradt zsidóság deportálása ellen. Az általa alapított szervezet, a Szociális

Testvérek Társasága Magyarországon házait és papírjait átengedte az üldözötteknek, ezzel több mint ezer embert mentettek meg.

Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek beszédében kiemelte: a holokauszt áldozataink magyarországi emléknapján "ártatlan és kiváló emberek tömegeire, szakemberekre, művészekre, alkotókra emlékezünk, (...) akiket kizárólag származásuk alapján ennek az országnak az akkori vezetése szolgáltatott ki a megsemmisítésnek".

Az egyházi vezető arról is szólt, hogy a történelemből tanulni kell, mert minden bölcs nép, amely élni akart, tudta, hogy az elmúlt korok "bűneit és szabadulásait el kell beszélniük" az újabb nemzedékeknek. Ez a beszéd pedig - folytatta - nem lehet pillanatnyi érdekek függvénye, "csak akkor mutathat egy egészségesebb, jobb jövő felé, ha a tiszta és teljes igazságot adja tovább".

A bíboros Slachta Margitról elmondta: katolikusként fordult szembe a fajüldözéssel és mindenfajta embertelenséggel. Slachta Margit elítélte a második világháború folyamán egyre fokozódó antiszemita propagandát, uszítást és gyűlöletkeltést. 1942-ben azt írta, hogy "a miniszterelnökkel szemben kellene elsősorban fellépni, aztán a belügyminiszternél kikényszeríteni, hogy a gyűlölettel való mérgezést az egész vonalon tiltsa le" - idézte Erdő Péter.

A vészkorszakban szintén üldözötteket mentő Salkaházi Sára nővérről szólva Erdő Péter úgy fogalmazott, a későbbi évek igazolták, hogy "a keresztény szeretet képessé tudja tenni az embert arra, hogy akár az életét is adja üldözött embertársaiért, Boldog Salkaházi Sára vértanú hitéből fakadó hősiessége örök példakép a számunkra".

Semmilyen politikai számítás nem igazolhatja az ember méltóságának meggyalázását vagy lebecsülését, az emberi élet puszta gazdasági vagy politikai tényezőként kezelését, a szeretet kultúrája helyett a gyűlölet, a feszültség, a zűrzavar terjesztését - hangsúlyozta a bíboros.
A megemlékezés végén többen mécsest gyújtottak a múzeum falánál.
Az eseményen megjelent mások mellett Feldmájer Péter, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) elnöke, Zoltai Gusztáv, a Mazsihisz ügyvezető igazgatója és Huszár Pál, a Magyarországi Református Egyház zsinatának világi elnöke.

A holokauszt áldozatainak magyarországi emléknapját 2001 óta minden évben április 16-án rendezik, amikor arra emlékeznek, hogy 1944-ben ezen a napon kezdődött Kárpátalján a magyarországi zsidóság gettókba zárása. Az idén a zsidó vallási előírások miatt az emléknapot több szervezet vasárnap rendezte.

A Terror Háza Múzeum rendezvényén egyperces néma csenddel megemlékeztek az egy hete történt lengyel repülőgép-szerencsétlenség áldozatairól is. A légikatasztrófáról szólva, amelyben életét vesztette Lech Kaczynski lengyel elnök és több lengyel politikai, katonai vezető, továbbá egyházi személyiség, Balog Zoltán, az Országgyűlés emberi jogi bizottságának elnöke arról beszélt, hogy két nép viszonyában "mindig a barátságot és a szeretetet kell választani".