Geotermikus energiából történő villamos energiatermelés bár máig nincsen hazánkban, hűtési fűtési célra negyven éve egyre több példa van. Így Szentlőrinc is, ahol idén először teljes egészében geotermikus energiával valósítják meg a város fűtését és használati meleg víz ellátását.

Megújuló energiaforrások közül a geotermikus energia talán a legsokoldalúb alternatív energia. Villamos áram előállítására, lakóház és üvegház fűtésre is egyaránt alkalmas ugyan az a kibányászott vízmennyiség. Míg 2000-ben csak 49,61 GWh energiát termeltek geotermikus erőforrásokból a világ országai, addig 2010-ben már 67,246 GWh termelés realizálódott.

PannErgy

Az izlandi szakemberekkel dolgozó PannErgy Szentlőrincen és Mályiban fúrt kutat eddig, de nagy teljesítményű erőmű létrehozását még nem kezdték meg. Ez év első félévében hosszú távú hő-átviteli szerződést írt alá a cég Miskolccal és Szentlőrinccel is.

Jogszabályi előírások tükrében a termeléshez kútpár szükséges, visszasajtolás nélkül ugyanis nem lehet vizet a felszínre hozni és hasznosítani. A kútpárokhoz egy-egy kút még hiányzik, melyek fúrási költségei milliárdos nagyságrendűek lehetnek.

Hóruczy Györgyöt, a PannErgy üzletfejlesztési igazgatója nyilatkozik

„Nagy hozamú kutat fúrtunk mind Mályiban, mind Szentlőrincen. Az engedélyeztetési folyamat lezárutával, újabb kút fúrását kezdjük a jövőben. Közben a távhő vezeték tervezése és építése is indulhat Mályiból. Miskolcnak a következő évben körülbelül 30-35 MW energiát tudunk adni első körben, később ezt növelni fogjuk. Gödöllő lesz a következő város, ahol távhőt fogunk szolgáltatni geotermikus energiából. Összesen harminchárom várossal van szerződése a cégnek.Az országban más ilyen komplex megoldásokat kereső cég nincsen.

A geotermikus energiatermelés egyik sarkalatos pontja a kitermelt víz kőzetbe történő visszasajtolása. Ezt jogszabályi keretek között mindenkinek meg kell oldania, aki termel és e miatt több mezőgazdasági cég is tönkrement már az országban. A természetes utánpótlást nem oldják meg például a Szentes melletti cégek sem, én ezt rablógazdálkodásnak nevezném. A PannErgy számára nagyon fontos a környezeti fenntarthatóság kérdése. Mi szeretnénk kitermelni, energiát előállítani, erőműveket létrehozni, és munkahelyet teremteni."



Miért fontos a geotermikus energia hasznosítása?

"A következő hat évben körülbelül kétszáz százalékos gázár emelést kell elszenvednünk majd. A mai napon a lakosság tartozása a gézszolgáltatók felé harminc milliárd forint. Ez jelzi, hogy nincs mese, elértük azt a szociális tolerancia szintet, am változást követel. A geotermia ebben megoldást tud jelenteni. Azt nem is említve, hogy Magyarország ökológiai lábnyoma a duplája annak, mint amennyit a természet reprodukálni képes.

A cég első lépésben vilamos energiát termel, második lépésben távhőt biztosít, ez a kaszkád rendszer, majd a harmadik lépcsőben üvegházakat fűt.”

Szentlőrinc

A hét és fél ezres lakosú Szentlőrinc polgármestere Győrvári Márk, röviden beszámolt a város geotermikus sikereiről.

„Ez évben beindul városunkban a geotermikus fűtési szolgáltatás. A meleg víz közvetlenül a távfűtőbe kerül, tehát nem az egyes épületekhez, hanem a központi fűtőbe. Első lépésben a lakóházak, második lépésben a közintézmények kerülnek a távfűtő rendszerbe. Máshol ilyen, hogy az egész város fűtése geotermikus energiával lenne megoldva, nincs.
Nyolcszáz lakást fogunk fűteni, ami több mint háromezer lakost jelent.

A Szentlőrinci Geotermia Zrt.-nek kilencven százalékban a PannErgy Nyrt a tulajdonosa, a város pedig tíz százalékban. Az üzemeltetési díjat a cég kapja természetesen. A város abból a szempontból is egyedi, hogy nem csak a fűtést, de a használati meleg vizet is ugyanezen rendszer keretében szolgáltatja november végétől. Fűtést szolgáltattunk már olaj, pakora és gáz felhasználásával, de mindegyikkel csak a gond volt. A geotermiával remélhetőleg nem lesz problémánk.”



Geotermia a mezőgazdaságban

A mezőgazdasági termelésben jelenlévő Árpád – Agrár Zrt gazdasági szakembere Nagy Gál János nyilatkozott a cég múltjáról, jelenéről, esélyeiről.

„1964-ben fúrták a cég első kútját. Ekkor kezdődött el a folyamat, melynek eredménye, hogy ma húsz termálkút vizével hatvan hektár területet fűtünk. Üvegházak, fóliaházak, szociális helyek, műhelyek, gabonaszárító fűtését látják el a kutak. A kitermelt víz felhasználás után hűtőtóba kerül. A technológia fejlesztésére, üzletfejlesztésre támogatás nehezen szerezhető, pályázati források vannak ugyan, de nem közvetlenül a hasznosítást és bővítést segítik. Kertészeti vagy mezőgazdasági forma kiépítésére célirányos pályázat pedig egyáltalán nincs Magyarországon.

Az Unióban a kilencvenes évek elejéig nem nagyon használták a geotermikus energiát, így példát vehettek volna Magyarországról, ahol is ennek gyakorlata van már. Sok olyan szomszédunk van, ahol a geotermikus energia hasznosítása később kezdődött, kedvezőtlenebb tulajdonságokkal dolgozik, mégis dinamikusabban fejlődik.”

Mi ennek az oka?

„Adórendszer, érdektelenség, jogszabályi rendezetlenség. Fizetnünk kell vízkészlet használati járulékot, bányajáradékot, vízkormányzási díjat, szennyvíz bírságot, stb. Ezek mind olyan akadályozó tényezők, melyeket, ha visszafordíthatnánk a fejlesztésbe, akkor most nem hatvan, hanem mondjuk kilencven hektárt fűthetnénk. Évente százötven-kétszáz millió forintot hajtanak be tőlünk adó formájában. Több cég is van a környéken, mely a mezőgazdaságban hasznosítja a geotermiát. Mórahalmon most ment tökre egy cég.”

Mi az oka a szabályozási hibának?

„A jogszabályok betartatásában nem segít az állam. Saját forrásból kell a technológiát megvásárolni, és kísérletezni is. A hazai elvárások az EU elvárásokhoz igazodnak, egy az egyben lettek átvéve a jogszabályok. A visszasajtolás a legköltségesebb kérdés és műszakilag kiforratlan terület. Véleményem szerint nem egy gazdálkodó egységnek kellene milliárdokat költenie a kísérletezésre.”

Magyar geotermikus adottságok

Tóth Anikó, a Miskolci-Egyetem Kőolaj és Földgáz Kutató Intézetének geotermiából doktorált adjunktusa elmondta, hogy Magyarországon közvetlen hő-ellátásra inkább lehetne építeni, mintsem elektromos áram termelésre.

„A hő-piac óriási, áram előállítására viszont kevésbé alkalmas. Magyarországnál geotermikus szempontból gyengébb potenciállal rendelkező országok, mint Ausztria, Németország már megépítették és rendelkeznek geotermikus alapú villamos áram termeléssel. Ebből következően Magarország is alkalmas a jelzett két országhoz hasonlóan, jóllehet a közvetlen hőhasznosítás egyszerűbben, és kisebb költséggel, óriási piacot jelenthet.”

Mire hasznosítják ma ezt a fajta hőt az országban?

„Például balneológiára. Erre a célra kétszáznyolcvankilenc termálkút és százhúsz forrás vizét használják. Ez 272 megawatt energiát jelent.

A mezőgazdasági hasznosítás a másik nagyon széleskörűen elterjedt területe a geotermikus energia közvetlen hő hasznosításának. Az állattenyésztésben ötvenkét esetben használnak geotermikus energiát, halastavak, pulyka, csirke, sertés, és csigafarmok fűtésére.
Lakóépületek fűtésére negyven város, mintegy 9.000 lakásában kerül sor. Leginkább Magyarország délkeleti vidékén találkozhatunk geotermikus alapú fűtőrendszerekkel, pl. Hódmezővásárhely, Szeged, Szentes, Makó, Kistelek térségében.

Magyarország geotermikus energia termelése és hasznosítása az elmúlt öt évben az általános gazdasági helyzetnek megfelelően csak szerény mértékben növekedett.”

Vannak villamos áram termelő kútjai az országnak?

„Nincsenek, de bizakodva nézünk a jövőbe.”