Az EU végrehajtó testülete hat tagország (Bulgária, Csehország, Lettország, Litvánia, Magyarország és Románia) megkeresésére reagált; egy közös levélben ezek kormányilletékesei azt hangoztatták, hogy "a totalitárius bűnök megbocsátását, tagadását és lekicsinylését bűncselekménynek kell minősíteni", akármilyen rendszer követte is el azokat a bűnöket.

"Minden nemzetközi bűncselekmény tagadását azonos módon kell kezelni, megakadályozva ezzel a totalitárius ideológiák rehabilitálásának és újjászületésének kedvező körülmények létrejöttét" - állt a levélben.

A most publikált jelentésben a bizottság egy tanulmányt idézett, amely megállapította, hogy jelenleg ebben a témában minden EU-tagországban más-más intézkedések léteznek, beleértve az igazságtétel és a tényfeltárás témakörét is.

"Még azon tagországok között is, amelyek hasonló tapasztalatokkal rendelkeznek a totalitárius rezsimekről, az elfogadott jogi eszközök, intézkedések és gyakorlatok különbözőek lehetnek, akárcsak elfogadásuk és gyakorlatba iktatásuk időzítése" - áll a bizottság honlapján is olvasható elemzésben.

A jelentés azonban azt is leszögezte, hogy a bizottság meggyőződése szerint az EU hozzá tud járulni a tagországokban zajló folyamatokhoz, amelyek segítenek szembeszállni a totalitárius rezsimek örökségével. Az EU ösztönzést akar adni minden nemzetnek, hogy megküzdjön a múlt szenvedéseivel, az pedig az EU-ban mindenkinek közös kötelessége, hogy élve tartsa a múlt borzalmainak emlékeit, tisztelegve a halott vagy szenvedő áldozatok előtt, és biztosítva, hogy ugyanaz nem fordulhat elő még egyszer - fogalmazott a jelentés.

Az EU sok tagországában már érvényben van a holokauszt tagadásának tilalma, és több államban ezt kiegészítették a kommunizmus alatt elkövetett bűnök tagadásának tilalmával is.

Viviane Reding alapjogi biztos szóvivője elmondta azt is, hogy a bizottság rendszeresen visszatér majd ennek a témának a vizsgálatára.