A tüntetők követelései ma teljesülnek?

A BBC azt a tájékoztatást kapta csütörtökön Ahmed Safik egyiptomi kormányfőtől, hogy az elnök lemondhat, és ország helyzete "hamarosan tisztázódik". Katonai forrásokra tájékoztatása szerint a fegyveres erők legfelső tanácsa egész nap folyamatosan ülésezett, és rövidesen közleményt fog kiadni arról, hogy kielégül a tüntetők követelése, akik az elnök azonnali távozását akarják. Az amerikai hírügynökségnek a kairói kormánypárt vezetője, Hasszan Badravi azt mondta, hogy Mubarak egy beszédben fogja bejelenteni a nemzetnek, hogy teljesíti a tüntetők kérését.

Erős a valószínűsége annak, hogy Hoszni Mubarak egyiptomi elnök a nap folyamán lemond - jelentette ki csütörtökön Washingtonban Leon Panetta, az amerikai Központ Hírszerző Ügynökség (CIA) igazgatója is. Panetta a képviselőház belbiztonsági bizottságának meghallgatásán nyilatkozott így.

Nem sokkal később katonai közlemény olvastak be csütörtökön az egyiptomi köztelevízióban arról, hogy a fegyveres erők legfelső tanácsa intézkedéseket hoz "a nemzet védelmében", és "a nép legitim követeléseinek támogatásáról". A tévében egy egyenruhás személy olvasta fel a fegyveres erők egyes számú közleményét. A legfelső tanács úgy döntött, hogy folyamatosan ülésezni fog. A testület elnöke Hoszni Mubarak államfő, de ő nincs ott. A Tahrír téren a kairói katonai körzet parancsnoka azt mondta a tömegnek, hogy "ma teljesül minden követelésük".

A helyszínre egyre újabb tömegek érkeznek.

A rendszerrel van a baj

A Muzulmán Testvériség egyik aggódó vezetője szerint "ez úgy néz ki, mint egy katonai puccs", ami "nyugtalanító", mert igazából "nem az elnök a probléma, hanem a rendszer". Egyiptom gyarmatosítás utáni hat évtizedes történetében eddig mindig katonák irányították az országot. A Tahrír téren sokan kiabálták, hogy nem akarnak katonai kormányt, hanem "szabadságot és demokráciát".

Egy elemző feltette a kérdést, hogy elégedettek lennének-e az emberek a katonai uralommal. "Ez megosztaná az ellenzéket, ami valószínűleg a katonák célja" - vélekedett. Egy másik értékelés szerint "a legrosszabb forgatókönyv az lenne, ha katonai puccs következik be, és a fegyveres erők vonakodnak áttérni a demokráciára". Van olyan vélemény is, hogy a katonák a péntekre meghirdetett újabb nagy tüntetéstől tartanak, mert az egyik cél az olyan állami intézmények elfoglalása, mint a rádió és a televízió, de más is szóba kerülhet. Eszerint a katonák félnek attól, hogy a nép elfoglalja az intézményeket, és ők nem lesznek képesek visszalőni. "A hadsereg most nyomást gyakorol Mubarakra, hogy oldja meg a helyzetet".

Mubarak nincs jelen

Egy jelentés szerint a fegyveres erők legfelső tanácsának ülésén nincs jelen sem Mubarak, sem Omar Szuleimán alelnök. Szuleimant a tüntetések kitörése után vett maga mellé Mubarak erre a posztra. A televízió később képeket mutatott arról, hogy Mubarak és Szuleimán tanácskozik a kairói elnöki palotában. A hírügynökségek megjegyzik, hogy azt nem tudni, hogy a felvétel mikor készült. Egy korábbi, meg nem erősített hír szerint Mubarak állítólag Sarm-es-Sejkbe ment a vezérkari főnökkel együtt.

Erős a valószínűsége annak, hogy Hoszni Mubarak egyiptomi elnök a nap folyamán lemond - jelentette ki csütörtökön Washingtonban Leon Panetta, az amerikai Központ Hírszerző Ügynökség (CIA) igazgatója is. Panetta a képviselőház belbiztonsági bizottságának meghallgatásán nyilatkozott így.

Katonai közleményt olvastak be csütörtökön az egyiptomi köztelevízióban arról, hogy a fegyveres erők legfelső tanácsa intézkedéseket hoz "a nemzet védelmében", és "a nép legitim követeléseinek támogatásáról". A tévében egy egyenruhás katonai szóvivő olvasta fel a fegyveres erők úgynevezett egyes számú közleményét. A legfelső tanács úgy döntött, hogy folyamatosan ülésezni fog, élén Mohamed Huszein Tantáui védelmi miniszterrel. A testület elnöke Hoszni Mubarak államfő, de ő nincs ott. A legfrissebb - de meg nem erősített - értesülések szerint a színai-félszigeti Sarm-es-Sejkben tartózkodik a vezérkari főnökkel, Szami Anannal együtt.

A Tahrír téren a kairói katonai körzet parancsnoka azt mondta a tömegnek, hogy "ma teljesül minden követelésük". Ezzel ellentétes a tájékoztatási miniszter kijelentése, aki a brit hírügynökségnek azt mondta, hogy "Mubarak hatalmon van, és nem mond le... minden egyéb csak híresztelés".

Egy kormányzati forrás úgy tudja, hogy Mubarak még tárgyalásokat folytat arról, hogy átadja-e a hatalmát Omar Szuleimán alelnöknek. A dolog "még nem dőlt el... még vita folyik róla" - jelentette ki.

Előzőleg Ahmed Safik egyiptomi kormányfő és a kairói kormánypárt vezetője, Hasszan Badravi is Mubarak lemondásának lehetőségéről beszélt.


Valóban bűnös a hadsereg?

Ilyen visszaéléseket korábban csak a rossz hírű biztonsági szervekkel (SSI) hoztak összefüggésbe az egyiptomiak, de a hadsereggel soha. "Ez szokatlan, és a legjobb tudomásunk szerint új dolog a hadsereg részéről" - mondta Hoszám Bahgat, az Egyiptomi Polgárjogi Kezdeményezés nevű szervezet igazgatója a brit lap internetes oldala szerint.

Bahgat rámutatott, hogy a hadsereg nem csak emberjogi aktivistákat, ügyvédeket és újságírókat vett őrizetbe, de országszerte rengeteg "hétköznapi" ember is eltűnt a hadsereg által ellenőrzött helyeken, akiket kétségbe esve keres a családjuk. "Őrizetbe vették a kijárási tilalmat megszegőket, a tüntetésen részt vevőket; azokat, akik visszabeszéltek a hadsereg egy tisztviselőjének, de azért is tartóztattak le embereket, mert gyanúsnak tűntek vagy külföldinek néztek ki" - fejtette ki az emberjogi szervezet vezetője.