A Morgan Stanley bankcsoport londoni befektetési részlegének közép-európai stratégái, akik nemrég tájékozódó körutat tettek a térség országaiban, köztük Magyarországon, tapasztalataikról Londonban összeállított elemzésükben közölték: budapesti látogatásuk után még erősebb az a meggyőződésük, hogy a piacok túlbecsülik egy forintvédő célú, rövid időn belül bekövetkező MNB-kamatemelés esélyét.

"Néhány befektető" a jelenlegi helyzetet a 2008. októberihez hasonlítja, amikor az MNB a forint védelmében kamatemeléshez folyamodott.

A Morgan Stanley közgazdászai szerint azonban "még az MNB is nagyon különbözőnek tartja a mostani helyzetet az akkoritól". Igaz, hogy a forint most még gyengébb, ám a bankok erősebbek, az állampapírpiac működik, és a jegybanknak kétszer akkora devizakészlete van az intervencióhoz, ha ez szükségessé válik.

A ház szerint ez nem azt jelenti, hogy az MNB "semmilyen körülmények közepette" nem hajt végre "vészjellegű kamatemelést". Ez azonban "meglehetősen távolinak" tűnik, és csak akkor valószínű, ha a forintárfolyam volatilitása nagymértékben növekedne, és a forintárfolyam meredek kilengéseket mutatna, nem pedig akkor, ha az euró forintárfolyama egy adott szintet átlépne - vélekedtek a Morgan Stanley londoni elemzői.

Más nagy londoni befektetési és elemzőházak véleménye szerint ugyanakkor van olyan árfolyamszint, amelyen már feltételezhető lenne az MNB-kamatemelés.

Timothy Ash, a Royal Bank of Scotland (RBS) bankcsoport londoni globális felzárkózó térségi kutatórészlegének vezetője - aki a héten átfogó előrejelzést állított össze befektetők számára a felzárkózó országcsoport jegybankjainak várható intervenciós és kamatpolitikájáról - közölte: az RBS korábban a 295-300 forintos eurósávot tartotta kamatemelési küszöbnek, a ház szerint azonban a devizahitelesek törlesztési terheinek enyhítését célzó kormányintézkedések nyomán ez a küszöb most már közelebb lehet a 320-325 forintos árfolyamsávhoz. Az RBS felzárkózó piaci közgazdásza szerint ez ugyanakkor mozgásteret is jelenthet a piacnak ahhoz, hogy "próbára tegye az MNB elszántságát".

Egy másik nagy londoni pénzügyi elemzőház, a Capital Economics ugyancsak e héten Londonban ismertetett helyzetértékelésében közölte, hogy a cég közgazdászai Magyarországon és Romániában a gyenge növekedés ellenére látnak valamelyes esélyt árfolyamerősítő célú védelmi kamatemelésre rövid távon, bár ezt csak "utolsó lehetséges eszköznek" tartják.
A ház szerint valószínűvé válna az MNB-kamatemelés például akkor, ha a forint 310 fölé gyengülne az euróval szemben.

A Morgan Stanley londoni elemzői a térségi látogatásról összeállított ismertetőjükben közölték: továbbra is erőteljes meggyőződésük, hogy előnyös lenne Magyarország számára egy IMF-csomag - akár egy elővigyázatossági hitelkeret, akár egy készenléti megállapodás formájában -, mert ez erősítené Magyarország védelmét, és megnyugtatná a piacokat a finanszírozási hozzáféréssel és a forint támogatási képességével kapcsolatban.

A Morgan Stanley elemzőinek véleménye szerint azonban úgy tűnik, hogy jelenleg "nagyon magas politikai akadályok tornyosulnak az IMF visszahívása előtt". A ház szerint ha a helyzet gyorsan romlana, és a külföldiek a magyar kormánykötvények eladása mellett döntenének - például abban az esetben, ha a következő hetekben valamelyik hitelminősítő a befektetésre ajánlott szint alá rontaná a magyar adósosztályzatot -, akkor az MNB-nek kellene közbelépnie a kötvénypiac alátámasztására.

Az utóbbi napokban más citybeli elemzők részéről is elhangzottak olyan vélemények, hogy Magyarország számára kedvező lenne egy új IMF-egyezmény.

A Bank of America-Merrill Lynch bankcsoport londoni globális piacelemző részlegének (BofA Merrill Lynch Global Research) felzárkózó térségi szakértői minapi budapesti tájékozódó látogatásukról Londonban kiadott ismertetésükben annak a véleményüknek adtak hangot, hogy egy esetleges leminősítés súlyos következményekkel járhatna, mivel Magyarország nagyban függ a külföldi kötvénybefektetőktől.

A cég londoni elemzői szerint emiatt "igen kívánatos lenne" Magyarország számára egy elővigyázatossági IMF-program, ugyanis ez elősegítené a költségvetési szigorítás végrehajtását, ezzel csökkentené a kötvénypiaci tőkekiáramlás kockázatát, és "valószínűleg a leminősítés rizikóját is".

A JP Morgan bankcsoport londoni elemzői minapi értékelésükben felidézték, hogy a Standard & Poor's és a Moody's Investors Service egyaránt leminősítés lehetőségére utaló negatív kilátást tart érvényben Magyarországra, és mindkét hitelminősítő ebben a hónapban tekinti át magyarországi adósbesorolásait. A JP Morgan ezzel kapcsolatban kiemelte, hogy a két hitelminősítő a magyar gazdaság fő sebezhetőségi tényezői között tartja számon a magas külső adósságrátákat, a jelentős kitettséget egy esetleges európai recessziónak, valamint azt, hogy nincs olyan megállapodás a Nemzetközi Valutaalappal, amely óvhatná a magyar gazdaságot a globális piaci kilengésektől.