A márciusban benyújtott indítvány csütörtökön késő este került a Bundestag plénuma elé.
Március óta ez a harmadik magyar vonatkozású ellenzéki határozati javaslat, amelyet a Bundestagban a kormányoldal szavazataival elutasítottak.

A csütörtökön elvetett indítvány szerint a Bundestagnak fel kellene szólítani a német kormányt, hogy "tegye végre világossá" a magyar kormány számára: a német kormány és a Bundestag "aggódik" a magyarországi "demokratikus viszonyok" miatt, valamint amiatt, hogy össze lehet-e egyeztetni az új alkotmány egyes részeit és egyes törvényeket az Európai Unió (EU) alapértékeivel, illetve az EU-ban érvényesülő alapvető jogokkal.

A javaslat szerint a német kormánynak "bátorítania" kellene a magyar miniszterelnököt arra, hogy készíttessen "átfogó és független" elemzést e tárgykörben az új alkotmány egészéről és a kormány hivatalba lépése óta elfogadott valamennyi törvényről. A német kormánynak továbbá "biztatni" kellene az Európai Bizottságot arra, hogy "továbbra is nyíltan nevezze meg" az uniós jog, az alapvető értékek és alapvető jogok esetleges sérelmével járó intézkedéseket, és lépjen fel ezek ellen.

Az indítványt öt bizottságban tárgyalták meg. Az európai uniós ügyek bizottsága mint illetékes testület, az indítvány elvetését javasolta a plénumnak, amely aztán el is fogadta a javaslatot. A bizottsági tárgyalásokról készült összefoglalóból kitűnik, hogy a legnagyobb képviselőcsoport, a konzervatív CDU/CSU-pártszövetség frakciója szerint túlzás a Magyarországgal szemben megfogalmazott kritika és a jogállamiság megkérdőjelezése.

A kormánykoalíció kisebb tagja, a liberális FDP azt a nézetet képviselte, hogy az EU-ban mint értékközösségben ugyan nem érvényes a más országok belügyeibe való beavatkozás tilalma, de az ellenzéki javaslatban megfogalmazott bírálat stílusa nem elfogadható. Hangsúlyozták: a Bundestag képviselői a magyar kollégákkal folytatott megbeszéléseken számos alkalommal hangot adtak kételyeiknek, ez pedig "növelte az érzékenységet a magyar oldalon". Hozzátették: magyar helyzet az ország "mély politikai megosztottságát" tükrözi, ezt a megosztottságot pedig "kívülről nemigen lehet meghaladni".

A legnagyobb ellenzéki párt, az SPD frakciója azt hangsúlyozta, hogy az indítvány "nem Magyarországot támadja", hanem az "alapjogokat és a szabadságjogokat aggasztó módon csorbító" magyar kormányt bírálja, de nem vonja kétségbe demokratikus legitimációját.
A Zöldek úgy vélték, a Bundestag határozata fontos hozzájárulás volna a magyar helyzetről szóló nyilvános diskurzushoz, és sajnálatos, hogy nem sikerül pártokon átívelő megállapodásra jutni a határozat ügyében. Felvetették: tekintve az eltérő nézeteket, érdemes volna megrendelni egy független jelentést, amely kiindulási alapként szolgálhat a további tárgyalásokhoz.

A legkisebb frakció, az ellenzéki Baloldal képviselőcsoportja úgy vélte, hogy a határozati javaslatban megfogalmazott bírálat találó, de nem eléggé széles körű, nem érinti például a romák elleni "növekvő diszkrimináció" és a "szélsőjobboldali tendenciák eltűrésének" problémáját, a frakció ezért tartózkodik az indítványról szóló szavazáson.

A Bundestag plenáris ülésén csütörtökön a késői órára tekintettel nem volt vita az indítványról, a beszédeket nem mondták el, hanem csak jegyzőkönyvbe vették. A jegyzőkönyv szerint hat hozzászólás érkezett a témához. A kormányoldalról például Karl Holheimer, a CDU/CSU frakció képviselője kifejtette, hogy a magyar féllel folytatott tárgyalások során már "alig tudunk közös projektekről vagy politikai kihívásokról beszélni", mert a magyar fél a német ellenzék vádaskodása miatt "folyamatosan magyarázkodásra" és a "féligazságok" korrigálására kényszerül.

Az ellenzéki oldalon Michael Roth, az SPD képviselője egyebek között hangsúlyozta: a magyar "állami struktúrák alapvető átalakítása" azt a célt szolgálja, hogy a kormánypárt "hosszú távra biztosítsa politikai befolyását", ez pedig "ellentétben áll a demokráciáról és a jogállamiságról alkotott felfogásunkkal".