"Mint a 94-es sorszámból is kiderül: viszonylag késői műről van szó, a londoni szimfóniák sorában második, G-dúr szimfónia angol nyelvterületen Meglepetés alcímmel ismert. Egy brit fuvolista nevezte el így még Haydn életében és a zeneszerző megköszönte, elfogadta" - mondta el az MTI-nek Takács-Nagy Gábor.

Hozzátette: német nyelvterületen Üstdob szimfóniának is hívják, mert a második tétel elején hirtelen felcsattan az üstdob.

"A zeneszerző alkotói +csínytevéseivel+ kapcsolatban arról beszéltem a próbán muzsikus barátaimnak, hogy Haydn azt írta, amikor már nagyon idős volt és nem komponált: +egész életemnek az volt a mozgatórugója, hogy embertársaimnak a kedélyét megemeljem+. A darab kisugárzása páratlanul pozitív" - idézte fel a karmester.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy Haydn londoni tartózkodása idején egyfajta versengés alakult ki közte és az ugyancsak ott koncertező Ignaz Pleyel között. Haydn célja az volt - mint egy levelében meg is fogalmazta -, hogy szórakoztassa és meglepje a közönséget.

A műsoron szereplő darabok közül Takács-Nagy Gábor választotta a Meglepetést és Schumann I. (Tavaszi) szimfóniáját. Mendelssohn f-moll koncertdarabja klarinétra, basszetkürtre és zenekarra, valamint César Franck Szimfonikus változatok című, formailag nem hagyományos zongoraversenye elsősorban azért került a programba, mert a szólisták - Ács Ákos és Pápai Ákos klarinétművész, valamint a zongoraművész Báll Dávid -, megnyerték a Budapesti Fesztiválzenekar Végh Sándorról elnevezett háziversenyét.

A Haydn-Mozart Plusz sorozat második három hangversenyét áprilisban rendezik, szintén a Budapesti Olasz Kultúrintézetben. Takács-Nagy Gábor júniusban a Művészetek Palotájában vezényli a BFZ három nagyzenekari koncertjét, ezen Csajkovszkij első zongoraversenye és Bruckner negyedik szimfóniája szólal meg.