May, aki kedd délután az alsóház képviselőit tájékoztatta a Brexit-folyamat legutóbbi fejleményeiről, megerősítette azt a korábbi ígéretét, hogy a kormány legkésőbb március 12-éig ismét a ház elé terjeszti érdemi szavazásra az EU-val novemberben elért, ám a parlament által januárban példátlan többséggel elutasított Brexit-megállapodást.

Theresa May azonban a kormány Brexit-stratégiájának teljesen új elemeként hozzátette: ha a megállapodást a ház a március 12-éig esedékes következő szavazáson is elveti, a kormány március 13-áig azt a kérdést terjeszti elő szavazásra, hogy a parlament hozzájárul-e a megállapodás nélküli kilépéshez.

May hangsúlyozta: ez azt jelenti, hogy az Egyesült Királyság csak akkor távozhat a Brexit március 29-i határnapján az EU-ból a kilépési feltételrendszert tartalmazó megállapodás nélkül, ha a parlament ehhez kifejezett hozzájárulását adja.

A brit miniszterelnök szerint ha a ház márciusban is elveti az Európai Unióval novemberben elért Brexit-megállapodást, de nem járul hozzá a megállapodás nélküli Brexithez sem, a kormány március 14-éig azt a kérdést terjeszti be szavazásra, hogy a parlament kívánja-e a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelye által meghatározott kilépési határidő "rövid, korlátozott" meghosszabbítását.

Theresa May 2017. március 29-én jelentette be az 50. cikkely aktiválását. A cikkely szabályozza a kilépési folyamatot, amelyre alapesetben - ha a felek korábbi dátumban nem állapodnak meg - kétévi időtávlatot biztosít, vagyis a határidő idén március 29-én lejár.

A határidő meghosszabbítására van lehetőség, de ehhez az EU-ban maradó 27 ország egyhangú hozzájárulása szükséges.

Hosszabbítás kérése esetén törvénymódosításra is szükség lenne - ezt Theersa May keddi felszólalásában hangsúlyozta is -, mivel a brit kormány törvénybe foglaltatta, hogy az EU-tagság március 29-én, brit idő szerint este 11 órakor megszűnik.

A Brexit-folyamatban kialakult patthelyzet miatt több uniós vezető is alig burkoltan a határidő kiterjesztését szorgalmazza.

Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke az EU és az Arab Liga Egyiptomban tartott minapi csúcsértekezletén úgy fogalmazott, hogy a kialakult helyzetben a kilépési határidő meghosszabbítása ésszerű megoldás lenne, elkerülendő a brit EU-tagság káosszal fenyegető, szabályozatlan megszűnését.

Keddi alsóházi felszólalásában Theresa May mindazonáltal megismételte azt az eddig is rendre hangoztatott álláspontját, hogy ő személy szerint nem támogatja a kilépési határidő meghosszabbítását. Kijelentette: a kormánynak továbbra is minden erejét arra kell összpontosítania, hogy a brit EU-tagság megállapodásos módon, március 29-én szűnjön meg.

May egyenes utalást tett arra, hogy legfeljebb háromhavi halasztást tart elképzelhetőnek. Hangsúlyozta: ha a határidő esetleges meghosszabbítása június végén is túlterjed, akkor Nagy-Britanniának részt kellene vennie a májusi európai parlamenti választásokon, "márpedig milyen üzenetet küldene ez annak a több mint 17 millió embernek, aki csaknem három évvel ezelőtt (a brit EU-tagságról rendezett népszavazáson) a kilépésre voksolt?"

A brit kormányfő szerint az alsóháznak a halasztási forgatókönyv esetén egyértelművé kell tennie azt is, hogy a rövid halasztásra "szinte bizonyosan" csak egyszer van lehetőség.

May hangsúlyozta azt a véleményét is, hogy a 50. cikkely által megszabott határidő kitolása önmagában nem garantálja a megállapodás nélküli Brexit elkerülését. A miniszterelnök szerint ezt csak két módon lehet garantálni: az 50. cikkely aktiválásáról szóló döntés visszavonásával - vagyis a Brexit leállításával -, vagy a kilépési megállapodás elfogadásával.

Theresa May leszögezte: nem hajlandó leállítani a kilépési folyamatot.

May eddigi nyilatkozataiban rendre elvetette azokat az egyre erősödő követeléseket, hogy a kormány egyértelműen zárja ki a megállapodás nélküli Brexit lehetőségét, a kormányfő szerint ugyanis ez aláásná pozícióit az EU-val folytatott tárgyalásokon.

Theresa May eddig a Brexit-határidő meghosszabbításától is elzárkózott, jóllehet ennek érdekében is egyre erőteljesebb nyomás nehezedik rá.

Keddi felszólalásával viszont mindkét kérdésben gyakorlatilag a parlament kezébe adta a döntést.
Azt ugyanakkor leszögezte, hogy a Nagy-Britanniában élő több mint 3 millió külföldi EU-állampolgár jogosultságait a brit kormány akkor is garantálja, ha a brit EU-tagság a kilépés feltételrendszeréről szóló megállapodás nélkül szűnik meg. May hangsúlyozta, hogy London ugyanezt várja azoktól az EU-országoktól, amelyekben brit állampolgárok élnek.

Theresa May elmondta: Jeremy Hunt külügyminiszter már levelet küldött ebben az ügyben az összes többi EU-tagállam külügyminiszterének, és London sürgősséggel további tárgyalásokat tart az unióban maradó országokkal az ott élő britek jogainak biztosításáról.