Irodalmi fesztivál volt

A szardíniai Smaragd-part luxusától távol, a sziget belsejében, ahol a lakosok nagy része kecske- és birkapásztor, a Könyvbarátok egyesülete naponta ötezer látogatót tudott megszervezni.
Azon a helyen, ahol nemrég még banditák garázdálkodtak, ahol a vérbosszú és az emberrablás hagyomány volt - innen származott az 1960-as évek hírhedt, a helyiek által mégis egyfajta modern Robin Hoodnak tekintett betyárja, Graziano Mesina -, ahol a gránit szürkeségébe csak a házakon virító muskátlik hoznak színt, az idén 30 szerző, kiadó, illusztrátor, fotós, rendező, színész élvezte a helyiek csodálatos vendégszeretetét.

Minden rendezvényt Antonio Pigliaru helyi antropológus 1959-ben írt művének felolvasásával kezdenek. Pigliaru ebben azokat a törvényeket írta le, amelyek itt évszázadokig uralkodtak. "Te megsértesz, én ezért bosszút állok - Ha ellopod a tejet adó kecskét, amely családomat táplálja, megöllek". A bosszú volt a pásztorok etikai rendszerének vezérelve.

A fesztivál csúcspontja volt két neves bíró vitája. Az egyik annak idején az Aldo Moro-üggyel foglalkozott, a másik a "tiszta kezek"-perben bíráskodott, amely maga alá temette az 1990-es évek elején az akkori politikai elitet, kezdve Bettino Craxi volt miniszterelnökkel. Az ország helyzetéről, a mostani, a jogállamiságot fenyegető politikusi tervekről fejtették ki véleményüket.

Jelen volt az idei Strega-díj kitüntetettje, Paolo Giordano 25 éves torinói fizikus is, aki bemutatta A primér számok magányossága című írását. Ez két serdülő, egy zseni és egy szellemi fogyatékos szerelmi története.
Bármilyen meglepő, a gavói fesztivál az eladott könyvek számát tekintve a világ hatodik könyvvásárává nőtte ki magát.