"Végre nem árulóként tekintenek az apámra, hanem elismerik, hogy hős volt; egy rendkívül bátor és okos ember, aki megannyi életet mentett meg" - mondta Kasztner Zsuzsi hétfőn az MTI-nek a 16. Titanic Nemzetközi Filmfesztivál programjába tartozó dokumentumfilm kapcsán.

Kasztner Zsuzsi szerint a filmnek óriási szerepe van abban, hogy több mint ötven évvel apja megvádolása és meggyilkolása után a nyilvánosság előtt is rehabilitálták az apját.
Kitért arra, hogy gyerekkorában rengeteget csúfolták azzal, hogy az apja áruló, aki összejátszott a nácikkal.

"Édesanyám 17 éven át próbálta bebizonyítani, hogy ez nem igaz, és amikor meghalt, én próbáltam tisztára mosni apám nevét" - mondta az Izraelben élő Kasztner Zsuzsi. Hozzáfűzte: apja megítélése mintegy 25 éve kezdődött el lassan, lépésről lépésre változni, de sokan a mai napig árulónak tartják, "hihetetlen módon azok között is akad ilyen, akiket megmentett".

Mint kiemelte, a tavaly elkészült dokumentumfilmnek hatalmas visszhangja volt, a közönség több vetítés után is állva tapsolt. Kasztner Zsuzsi úgy látja, apja végre megkapja azt a tiszteletet és elismerést, amit érdemel.

"Egy svájci bankokról szóló dokumentumfilm forgatása közben akadtam a Kasztner-ügyre, amiről akkor alig tudtam valamit, de felkeltette az érdeklődésemet, és bár mindenki próbált róla lebeszélni, elkezdtem foglalkozni vele" - idézte fel a film előtörténetét a Kasztner meggyilkolása amerikai rendezője, Gaylen Ross.

A filmkészítő hangsúlyozta: Kasztner Rezső története rendkívül bonyolult, nyolc éven át kutatott Izraelben, illetve Amerikában, mire a Kasztner életével és halálával kapcsolatos valamennyi tényt, állítást, illetve tévhitet csokorba tudott szedni. Megjegyezte: eleinte szinte senki sem akart beszélni az ügyről, de végül úgy alakult, hogy Zsuzsit, a lányait, több "Kasztner-vonatos" túlélőt, illetve magát Kasztner gyilkosát is meg tudta szólaltatni.
"A film semmit sem akar a nézők szájába rágni, inkább kérdéseket vet fel, több oldalról közelíti meg a témát és igyekszik kideríteni az igazságot" - hangsúlyozta a rendező.

Szerinte annak, hogy Kasztnerből bűnbak lett, több oka is volt: Izraelben az ötvenes években alig tudtak valamit a holokausztról, és képtelenek voltak felfogni, hogy a nácik ellen nemcsak fegyverekkel, hanem ésszel is lehetett harcolni. Gaylen Ross leszögezte: Kasztner ezt tette, tárgyalt többek között Eichmannal, pénzen és különféle anyagi javakon váltva meg több mint 1600 magyar zsidó életét. Ez az izraeliek szemében egyet jelentett "az ördöggel való lepaktálással", ezért is indult ellene eljárás, ami mögött - emelte ki - nagy valószínűséggel különféle politikai csoportok érdekei is meghúzódtak.

"Kasztnerből egyszerűen azért nem lehetett olyan hős, mint például Schindlerből, mert zsidó volt: sokaknak fájt, hogy ha egy zsidó ember tudott életeket menteni, akkor a többi miért nem. Egyes kutatók szerint ezért is kellett bemocskolni a nevét" - fogalmazott a rendező. Hozzátette: Kasztner megítélése fokról fokra változik, már csak egy radikális kisebbség tartja árulónak. Gaylen Ross azt mondta, az emberek végre belátták, hogy a nácikkal való tárgyalás nem egyenlő az összejátszással.

Kasztner Rezső a második világháború idején több mint 1600 magyar zsidó életét mentette meg azzal, hogy egy Adolf Eichmannal kötött alku fejében egy vonaton Svájcba szállíttatta őket. A náci vezető anyagi ellenszolgáltatás fejében hajlandó volt meghagyni a "Kasztner-vonat" utasainak életét. A háború után Kasztner Izraelbe költözött, tagja volt az izraeli kormánynak, lánya, Zsuzsi is Izraelben született.

A férfit 1956-ban megvádolták azzal, hogy összejátszott a nácikkal, a bíróság első fokon bűnösnek találta, és bár a legfelsőbb bíróság egy évvel később ártatlannak találta, a két eljárás között Kasztnert meggyilkolták. Az elkövető, aki 7 évet töltött börtönben, a mai napig nem árulja el, kik és miért bízták meg a gyilkossággal.

Kasztner Rezsőt az utóbbi években fokról-fokra rehabilitálták Izraelben. Budapesten a Váci utcában mintegy húsz évvel ezelőtt emléktáblát avattak a tiszteletére.