Társadalmi és szociális válság jöhet
Ha elhúzódik a gazdasági válság, és azt rosszul kezelik, akkor könnyen társadalmi és szociális válság alakulhat ki világszerte - mondta Bajnai Gordon miniszterelnök szerdán Budapesten, a háromnapos külképviselet-vezetői értekezlet nyitó napján.
2009. július 29. szerda 11:33 - HírExtra
A miniszterelnök beszéde elején négy témát emelt ki, amelyekről véleménye szerint másként kell gondolkozni, mint korábban. Ezek között említette a gazdaság hosszabb távú kilátásait.
Kitért arra is, hogy az elhúzódó gazdasági válságból akár társadalmi, szociális válság is lehet. Azt mondta, ha az elmúlt húsz évben fokozatosan megkapaszkodó alsó-, középosztályok tömegesen elveszítik munkájukat, illetve otthonaikat, akkor olyan szétesés következhet be, amely bizonytalanná teheti a kialakulófélben lévő társadalmi struktúrákat.
A harmadik nagy kockázat véleménye szerint az, hogy az ezekből a problémákból fakadó belpolitikai bizonytalanság arra ösztönözhet politikai erőket, hogy a belpolitikai problémákat külpolitikai lépésekkel próbálják elfedni.
Hozzátette: a geopolitikai egyensúlyt is veszélyeztetheti a válság, mert ha egy ország vagy régió gazdasági súlya alapvetően átalakul, az megjelenik a külpolitikai hatóerejében is.
Azt mondta, Magyarország úgy érkezett a válságba, hogy összességében "egy nem pozitív percepció alakult ki" az országgal kapcsolatban.
Kitért arra is, hogy Magyarország megítélését jelentősen befolyásolja a hazai cigánysággal kapcsolatban a nemzetközi közvéleményben kialakult kép. Mint mondta, ezt a képet szimbolikusan is megjelenítette a romák ellen elkövetett "felháborító és gyalázatos" gyilkosságsorozat, illetve az elmúlt négy évben megjelenő szélsőséges politikai mozgalmak negatív színben tüntették fel az országot. Hozzátette, Magyarországról külföldön egy civakodó, veszekedő, megosztott ország képe alakult ki.
Bajnai Gordon azt is elmondta, hogy amikor száz nappal korábban átvették a kormányzást, arra törekedtek a bel- és külpolitikában, hogy Magyarország "ne a probléma, hanem a megoldás része legyen". Magyarországnak erős, világos prioritások mentén meghatározott külpolitikára van szüksége, amelyben a külügyminiszter és a külügyi tárca súlya meghatározott, egyértelmű.
Elmondta, hogy az első két hétben a külügyminiszterrel együtt "kimondták azt a doktrinát", amely szerint Magyarország két értékalapú szövetség tagja, a NATO-é és az Európai Unióé (EU). Ezeken belül, a szövetségesekel egyeztetve folytat az ország kiszámítható és elvszerű külpolitikát. Hozzátette, Magyarországnak ezen túl is számos nemzeti érdeke van, amelyeket követni fognak.
A miniszterelnök a gazdasággal kapcsolatban úgy fogalmazott, sok szimbolikus tabut kellett ledönteni annak érdekében, hogy Magyarországot hosszú távon egyensúlyba hozzák. Közölte, hogy az EU-n belül a költségvetési hiány tekintetében már idén is a legkisebb deficittel rendelkező tagországok első egyharmadába tartozik majd az ország és jövőre még előrébb léphet.
Kitért az adórendszer átalakítására is, amely véleménye szerint azt jelenti, hogy jövőre átlagosan nyolc százalékponttal olcsóbb lesz munkaerőt foglalkoztatni és Magyarország újra versenyképes lesz a régióban.
Bajnai Gordon azt is elmondta, Magyarországnak hozzá kell járulnia a nemzetközi biztonságpolitikai erőfeszítésekhez is. Közölte, hogy az ország helyenként erején felül is szerepet vállal a világ biztonságpolitikai kérdéseinek rendezésében.
Az energiapolitika alakításával összefüggésben közölte, abban az ország a relatív nagyságánál jelentősebb szerepet kell játszania, mert az elmúlt években az derült ki, hogy az energiának való kiszolgáltatottsága az átlagosnál nagyobb. Hangsúlyozta, hogy Magyarország energiapolitikája szempontjából a legkedvezőbb és legjobb megoldás a Nabucco-gázvezeték létrehozása, de szeretnének igénybe venni alternatív forrásokat is.
A kormányfő kiemelte, Magyarország aktívan támogatja Horvátország európai uniós csatlakozását, illetve az is érdeke, hogy Szerbia világos perspektívával rendelkezzen az EU-tagsággal kapcsolatban.
Felhívta a figyelmet, Magyarországnak az a feladata, hogy a lehető leghatékonyabban képviselje a nemzeti értékeket az EU-n belül. Kijelentette, Magyarországnak kiszámítható partnernek kell lennie, de formálhat markáns véleményt.
A transzatlanti kapcsolatokról szólva hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok Magyarország stratégiai partnere az élet több területén. A két országot összekötő értékközösséget Magyarországnak folyamatosan ápolnia kell - tette hozzá.
Kitért a magyar-orosz kapcsolatokra is. Összekötőként említette az energiapolitikai és gazdaságpolitikai érdekeket. Véleménye szerint Oroszországgal jó viszonyra kell törekedni, amelyet a tiszteletnek, a partnerségnek, a kiszámíthatóságnak és az érdekek világos egyeztetésének kell jellemeznie.
A miniszterelnök a diplomácia sikerének nevezte, hogy Magyarország Kína egyik első számú stratégiai partnere a régióban.
A szlovák-magyar viszonnyal kapcsolatban elmondta, hogy a kisebbségek tisztelete alapvető európai érték és ezt minden országtól el kell várni.
Azt mondta, hogy a kisebbségek kérdése túl gyakran válik egyes országokban belpolitikai kérdéssé, egyes belpolitikai erők egyfajta "megélhetési nacionalizmust" folytatva, annak szításával próbálják biztosítani politikai megélhetésüket. Határozottan kijelentette, hogy "Magyarország nem irredenta" és "Magyarországnak nincsenek területi követelései".
Úgy fogalmazott, "minden országban vannak ostoba emberek, szélsőséges kisebbségek", de Magyarországon egyetlen vezető politikai erő sincs, amely az általa kimondott alapvetést megkérdőjelezi. Hozzátette, ha ezt kimondják, nem lesz jogalapja annak, hogy valaki egy másik országban ezzel riogasson és próbáljon olyan törvényeket bevezetni, amelyek a kisebbségek jogait csorbítják.
Forrás: MTI