Közös megemlékezés a világháború kezdetéről

A megemlékezések nyitányát a Gdansk melletti Westerplatte-félszigeten tartották lengyel állami vezetők, diplomaták és egykori katonák részvételével 4 óra 45 perckor. 1939. szeptember 1-jén ezen a helyen és ebben az időben dördültek el a háború első ágyúlövései. Az annak idején "udvariassági látogatásra" érkező német Schleswig-Holstein cirkáló lőni kezdte a félszigeten lévő erődöt, amelyben a lengyel haditengerészet fegyverarzenálját őrizték.

A résztvevők koszorúkat helyeztek el a westerplattei védők emlékművénél. Lech Kaczynski lengyel államfő beszédében hangoztatta: "Dicsőség az akkori hősöknek, a Westerplatte hőseinek, minden katonának, aki a második világháborúban a német nácizmus ellen és a bolsevik önkényuralmi rendszer ellen harcolt!"

Kaczynski külön szólt a Lengyelország elleni szovjet támadásról (1939. szeptember 17.), amelyről azt mondta, hogy "a bolsevik Oroszország hátba döfte Lengyelországot", miközben a lengyelek még Varsót védték, és harcoltak a német agresszor ellen.

A délutáni megemlékezések első felszólalójaként Angela Merkel német kancellár kijelentette: Lengyelország megtámadásával Németország 70 évvel ezelőtt az európai történelem legtragikusabb fejezetét nyitotta meg. A német kancellár fejet hajtott a háború 60 millió áldozatának emléke előtt. Merkel beszédében ugyanakkor csodának nevezte, hogy a háború óta eltelt időszakban Európa a terror és az erőszak kontinenséből a béke és a szabadság földrészévé vált.

Vlagyimir Putyin orosz kormányfő felszólalásában "erkölcstelennek" nevezte a náci Németországgal 1934 és 1939 között kötött szerződéseket, beleértve a Molotov-Ribbentrop paktumot is. Az orosz kormányfő ugyanakkor felhívta a figyelmet arra: az akkori nyugati hatalmak igyekeztek kiegyezni a nácikkal, hogy megbékítsék őket, akár más országok kárára is.

Putyin emlékeztetett rá: az orosz parlament már kinyilvánította, hogy a sztálini Szovjetunió és a hitleri Németország 1939-es szerződése hiba volt. Ezért Moszkva elvárja más országoktól is, hogy hasonlóan cselekedjenek, de nem nevezett meg országokat. Korábbi állásfoglalásaiban azonban utalt arra, hogy Franciaország és Nagy-Britannia felelős volt Csehszlovákia feldarabolásáért, Párizs és London aláírta az 1938-as müncheni egyezményt.

Moszkva az évfordulón felhívta a figyelmet arra, hogy Lengyelország is részt vett Csehszlovákia feldarabolásában, amit Donald Tusk lengyel kormányfő a 70. évfordulón "hibának és bűnnek" nevezett. Az évfordulón az orosz fővárosban eddig zárolt dokumentumokat hoztak nyilvánosságra, amelyek moszkvai olvasatban arra utalnak, hogy Varsóban alábecsülték a német fenyegetést, s hogy Lengyelország részben felelős a háború kirobbanásáért.

A gdanski-westerplattei eseményeken több mint húsz európai ország kormányfője vett részt. Az Egyesült Államokat alacsonyabb szintű küldöttség képviselte, emiatt sokan csalódottak Lengyelországban.