Az MTI-hez pénteken eljuttatott összefoglalóból kiderül, hogy a teszt helyzetértékelő mutatóinak többsége, így például a rendelésállomány vagy a kapacitáskihasználás, illetve valamennyi fontos prognózis-indikátor javulást jelez. A változás üteme ugyanakkor, tekintettel a korlátozott magyar értékesítési lehetőségekre, főként az európai országok keresletének alakulásától függ - emeli ki a kutatóintézet.

A vállalkozások helyzetértékelése január óta alig javult, a vállalati helyzet prognózisa viszont októberben a korábbinál lényegesen kedvezőbb: újra többen számolnak azzal, hogy helyzetük javul a következő hat hónapban, mint azzal, hogy romlik. A két közérzet-indikátor alapján készített konjunktúra-barométer értéke alacsony - százas skálán az áprilisi 38 és a júliusi 41 után 47 százalékpont -, trendje azonban határozottan emelkedik.

Az eredményekből kiderül, hogy a kereslethiány a termelésbővítés legfőbb korlátja: a vállalkozásoknak mintegy háromnegyedénél akadályozza a termelés bővítését. Októberben a termelést az összes válaszadó 69 százalékánál a belföldi kereslet hiánya, egyharmadánál pedig a külföldi kereslet hiánya fogta vissza, míg 27 százalékánál mindkettő.

Változatlanul rendkívül magas, 64 százalékos a bizonytalan gazdasági környezet említettsége, és alig mérséklődött a finanszírozási nehézségeké (36 százalék). A termelés csökkenésével és alacsony szintjével összhangban viszonylag kevés cég - a megkérdezettek kicsit több mint tizede - küzdött a szakképzett munkaerő hiányával.

A vállalkozások a következő hat hónapra vonatkozóan októberben összes értékesítésük növekedését várták. A derűlátó prognózisban a belföldi értékesítési kilátások és az exportvárakozások javulása egyaránt szerepet játszott.

A vállalati menedzserek a magyar gazdaság helyzetét októberben kedvezőbbnek látták, mint júliusban, és a makrogazdasági kilátásokat illetően sokkal optimistábbak, mint voltak néhány hónappal korábban.