Amíg van magyar opera, addig él Melis legendája

"Rengeteget tanultam tőle, mert eljártam az előadásaira. De nemcsak a nézőtérről figyeltem a játékát, hanem a kulisszák mögül is, hiszen egy ilyen óriási művésznek még a háta is beszédes" - idézte fel Tokody Ilona az MTI-nek, hozzátéve: elleste például tőle, hogy egy próba előtt, ha csak "markírozza" az ember a szerepét, akkor is kötelező beskálázni.

"Ha a Cosi fan tuttéban vagy a Falstaffban együtt léptünk föl, olyan férfi állt mellettem a színpadon, akibe akkor és ott bele lehetett szeretni. Óvó szeretettel figyelte a fiatalokat, a Cosiban félreült az áriám alatt, és utána csak annyit jegyzett meg: +no, ez dollár illatú volt+. Igazi jó művész volt, nagy kár, hogy ők egyre gyérülnek. Amíg magyar opera létezik, Melis György legendája örök" - emelte ki a Kossuth-díjas szoprán.

Békés András rendező, a Magyar Állami Operaház örökös tagja és mesterművésze Melis Györgyöt korunk legjobb színpadi művészeként jellemezte, beleértve nemcsak az operaénekeseket, de a színészeket is.

"Ahogy Arany János A fülelmile című versét elmondta, nem adta elő jobban Bessenyei Ferenc vagy Kállai Ferenc sem. Könnyű volt vele dolgozni, mert felkészülten és koncentráltan próbált, mintha előre tudta volna mit kérek tőle, és máris csinálta" - emlékezett Békés András.

Batta András, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem rektora az elmúlt fél évszázad egyik legnagyobb magyar előadóművészének nevezte Melis Györgyöt, hangsúlyozva: a művész operakultúránk különleges nagysága volt, aki példás és megalkuvás nélküli alázattal élt művészi hivatása iránt, aki tisztelte a kollégáit, a remekműveket, a zeneszerzőket, a kollégákat.

"Távoztával egy korszak zárul le a magyar operajátszásban" - fogalmazott Batta András.