Az EU olyan mint a Rubik-kocka?
Rubik-kockához hasonlította az Európai Uniót Balázs Péter külügyminiszter csütörtök esti, a budapesti Francia Intézetben tartott előadásában.
2010. február 12. péntek 06:48 - HírExtra
Annak függvényében, hogy valamely EU-ország nettó befizető, vagy kedvezményezett, nagy, vagy kisebb, illetve régi, vagy újonnan felvett tagállam, más és más oldalakra helyezhető, s ezen oldalakat összerakva tulajdonképpen egy Rubik-kockát kapunk - mondta a külügyi tárca vezetője.
A magyar-francia kapcsolatok alakulásával foglalkozó előadásában Balázs Péter megállapította: az EU-n belül a nagy, nettó befizető és régi tagállamok vannak a legerősebb helyzetben, s a kicsi, nettó kedvezményezett újabb tagok a leggyengébb pozícióban. S noha Magyarország a valóságban nem kis, hanem közepes állam, s a gazdasági fejlődéssel a kedvezményezett státusa is megszűnik majd, e felosztás szerint elvileg akár azt is lehetne mondani, hogy Franciaország és Magyarország két szembenálló táborban van. De ez nem igaz. Lehet találni olyan pontokat (például az agrárpolitika terén), amelyek összekapcsolnak. Emellett a két ország kapcsolatai kiválóak, s gazdasági, kereskedelmi viszonylatban is nagyon jól alakulnak. Budapest számít Franciaország támogatására a 2011 első félévében esedékes soros magyar EU-elnökség idején.
A magyar EU-elnökségre való felkészülésről szólva a külügyminiszter emlékeztetett a 2008. második félévi francia elnökség tapasztalataira, arra, hogy a párizsi vezetésnek hirtelen több váratlan eseménnyel is meg kellett küzdenie. Így azután - mint mondta - bár tényleg nagyon alaposan fel kell készülni az elnökségre, kell hagyni kapacitást az előre nem látható eseményekre is. Magyarázatként hozzáfűzte: a franciák annak idején rengeteg tanulmányt készítettek előre, hogy mi várható majd elnökségük hat hónapja alatt, de ezek a tanulmányok nem jósolták meg az orosz-grúz háborút, vagy éppen a világgazdasági válság kitörését.
Az Európai Unió belső viszonyairól szólva Balázs Péter úgy vélte: a lisszaboni szerződés életbelépésével, a két új tisztség (az Európai Tanács elnöke, illetve az uniós külpolitikát koordináló poszt) létrejöttével az eddigi intézményi háromszög, azaz a kormányok, a bizottság és a parlament viszonyrendszere két új elemmel bővült. De szerinte idővel a viszonyok letisztulnak majd, s ötszögből ismét háromszög lesz. Mindenesetre a jelenlegi helyzetet jellemezve elmondta: amikor Bajnai Gordon miniszterelnök a most csütörtöki brüsszeli EU-csúcsra előzetesen írt egy levelet, kérdés volt, hogy kinek címezzék azt. Végül három címzett van rajta, s mindhárman elnökök: az Európai Tanács elnöke, az EU soros elnöke (a spanyol kormányfő) és az Európai Bizottság elnöke.
Forrás: MTI