Elképzelések

Miután Koppenhágában nem sikerült teljesíteni a világ elvárásait - vagyis kidolgozni és lefektetni a kyotói egyezmény utáni időszak terveit - sokan szkeptikusan, vagy elkeseredetten tekintenek a hasonló rendezvényekre. Így a Klímaklub sem fogalmaz meg az első Magyarországi Klímacsúcshoz hasonló, grandiózusnak tűnő célokat, csupán egy tágan értelmezhető, sikert vagy bukást nehezen kimondható vezérelvet adott meg: „közös párbeszéd előmozdítása a tudomány, a gazdaság valamint a politikai élet magas rangú képviselői között a környezettudatos gondolkodás és a fenntartható fejlődés elérése érdekében”.

Igaz, az alcím már sokkal több eltökéltséget, spirituszt sejtet: „Koppenhága után: Környezettudatos gondolkodást, politikát és cselekvést a fenntartható fejlődésért”. Annyi mindenképpen igaz, hogy a 2009 februárjában megalakult Klímaklub, a nem a legeredményesebben sikerült I. Magyarországi klímacsúcs után sem lustálkodott: számos konferenciát szervezett, faültetéseket tartott, valamint részt vett a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács Energia-Klíma Munkacsoportjának munkájában - így a Éghajlatvédelmi Kerettörvény megalkotásában - és a továbbiakban is hasonló aktivitást kíván felmutatni. Tehát van a szervezett mögött mind munka, mind szakember-gárda, mind társadalmi támogatás (több mint 11.000 taggal és ifjúsági tagozattal is rendelkeznek).



Kezdet és karnevál

A reggel kilenc órakkor kezdődő, a Radisson Blu Béke Hotelben rendezett klímacsúcs előtt meglepő jelenség fogadja a Nyugati tér felől érkező járókelőt: neves médiaszemélyiségek részvételével (többek közt Dér Heni, Novák Péter) Maszkos Klímaparádét rendeztek, amely az éghajlatváltozásra, és a mai csúcsra hivatott felhívni a figyelmet - a tervek szerint a fesztivállal tízre érnének át a hotel elé. Bent több mint száz meghívott vendég, előadó, újságíró - a falakon pedig olyan óriáscégek plakátjai, mint az MVM, a Fővárosi Gázművek, az ELMŰ, vagy az E.on.

Elsőként a konferencia levezető elnöke, Dr Faragó Tibor a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium környezet és klímapolitikai szakállamtitkára szólal fel: a klímacsúcs programjának felvázolása után megemlíti, hogy 200 éve foglalkoznak a problémával - igaz a politika csak 30 éve vette azt napirendre - így a koppenhágai klímacsúcs sikertelensége nem szabad hogy elbizonytalanítsa a résztvevőket, hisz az csupán egy esemény volt a sok közül. Mi a teendő? Miben vagyunk közösen érdekeltek érintettek? - teszi fel a klímacsúcs kérdéseit, majd hozzáteszi, hogy a jelenlegi konferencia legfőbb célja egy nagyobb közmegegyezés kialakítása a klímaváltozás kérdésében.



Őt Szili Katalin, az országgyűlés volt elnöke, a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács tiszteletbeli elnöke követi. Elmondása szerint remek időben került sor a csúcsra, hisz e hét elején került sor a 300 civil szervezet által támogatott klímatörvény parlamenti vitájára. Szili reményei szerint ezt majd február 22-én, az utolsó ülésnapon elfogadja az országgyűlés, amely - az év végén elfogadni szándékozott nemzetstratégiai tervvel együtt - hosszú távon meghatározza majd Magyarország fenntartható fejlődését (ezzel Európában Magyarország lenne a második, aki ilyen törvényt fogad el). A politikus szerint nem a gazdaság a cél, hanem a gazdaság egy eszköz a célok megvalósítására, amely közben figyelembe kell venni környezetünk épségét is.

A kudarcosnak minősített koppenhágai klímacsúcs megemlítése után leszögezte: globálisan is vállalásokat kell tenni a konkrét csökkentésekre. Szili szerint Magyarország 2020-ig 40 százalékkal, 2050-ig pedig 80 százalékkal fogja csökkenteni széndioxid-kibocsájtását 1990-hez képest (ez úgy lehetséges, hogy a kimutatások szerint 2008-ra már 30 százalékkal csökkentettük a kibocsájtást). Hozzátette, hogy az ipar ebben elkötelezett, de ők mindössze a kibocsájtás 8 százalékáért felelősek, így nagyrészt a lakosságon, és a politikán múlik a terv megvalósítása. A törvény egyébként létrehoz egy pénzügyi alapot is, amely a cél megvalósíthatóságát segíti elő - jegyzi meg Szili.



Helyi szakik

Szabó Imre Környezetvédelmi és Vízügyi miniszter szerint nem elvi vita kell - hisz az időjárási jelentések, jelenségek egyértelműsítik a veszélyt - hanem konkrét cselekmények, programok szükségesek. „Magyarországnak az Európai Unió tagállamaként, az EU-val együtt a kibocsájtás csökkentését kell dolgoznia”- szögezi le. Konkrét vállalások tekintetében elmondja, hogy Magyarország 2020-ig 20 százalékos kibocsájtáscsökkentést ígért, 20 százalékos megújuló energiaforrás használatát, és 20 százalékkal hatékonyabb energiagazdálkodást -amelyek csökkentenék hazánk kóros energiafüggőségét is.

A 2009-10-es stratégia legfőbb pontja, hogy elősegítsék a kibocsájtások visszafogását, amelynek egyik eszköze az energiahatékonyság növelése (energiatakarékos izzók preferálása, panelprogram a lakások hőszigetelésére stb.), a másik a megújuló energiaforrások arányának halmozása. Kiemelt részt tulajdonítanak a KEOP-programoknak, vagyis megújuló energia-technológiával és energiahatékonysággal kapcsolatos elképzelések pályázati úton való támogatásának is. Az „új panel program” hatására évi 76 ezer tonna CO2 kibocsájtásának megspórolását tervezik (az előző 36 ezerrel csökkentette az éves szennyezést). További cél az EU klíma- és energiacsomagjának átültetése 2012-ig.

Bencsik János országgyűlési képviselő, Tatabánya polgármestere szerint a klímaváltozás valódi oka a természeti erőforrások túlfogyasztása. Bencsik előadása szerint a klímaváltozás nemzetbiztonsági kérdés is, hisz az időjárás drasztikus változása az egész nemzetre veszélyes lehet. A politikus elmondása alapján fel kell készíteni az országot a klímaváltozás különböző hatásaira - amihez értékváltásra is szükség van. Az éghajlatváltozással szembeni fellépésnek egybefüggő társadalmi, politikai és gazdasági feltételei is vannak - például el kell fogadtatni, hogy az árak magukba foglalják az adott termék környezetre gyakorolt hatásainak „értékét” is. Mindehhez pedig egy összpolitikai konszenzuson alapuló nemzeti éghajlat politika szükséges - érvel Bencsik.



Dr. Fodor Gábor volt Környezetvédelmi és Vízügyi miniszter elmondása szerint a környezetvédelem nem profitált a gazdasági válságból - vagyis nem éltünk a válság által felkínált zöld, hosszútávú fejlődési lehetőséggel. „Ma a környezetvédelmi politika áldozatává vált a válságkezelésnek.” Fodor kijelentései alapján egyetért a megszorító válságkezelés módszerével, azonban hiányolja a válságkezelés jövőbeli perspektíváit, amiben szerepelnie kellene a környezettudatos, stratégiai gazdaságpolitikának.

Ugyanakkor - jegyzi meg az ex-politikus - ehhez politikai összefogás is szükséges lenne. Ebben nyújthat segítséget a környezetvédelemben kifejezetten erős civil szervezeti képviselet. Fodor szerint nem kezdeményező, hanem követő a magyar környezetvédelmi politika, amin változtatni kell - de azt is megjegyzi, hogy ágazati politikából kormányzati, stratégiai politikává kell válnia a környezetvédelmi politikának. Hozzáteszi, hogy a közfigyelem is egyre fogékonyabb erre a témára, és hogy a hatékony fellépésért ezt tovább kell növelni.

Sirman Ferenc, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium agrárgazdasági szakállamtitkára a mezőgazdaság és a klímaváltozás kapcsolatáról beszélt. Előadása szerint sem túlreagálni sem lebecsülni nem szabad a helyzetet: ők a kétfokos hőmérséklet-emelkedés forgatókönyvére készülnek, amik Magyarországon főleg aszályokban és árvizekben ölthet testet. További gond, hogy csökkenhet a biodiverzitás, megnőhet a belvíz-szint és egyéb, előre nem látható problémák is megjelenhetnek. Sirman szerint a másodgenerációs - tehát az élelmiszerellátást nem érintő - bioüzemanyag-alapanyag termesztése nagy lehetőség lehet a mezőgazdaság számára, amelynek nagy szerepe van a tervezett fenntartható fejlődésben is. Hangsúlyozta az erdők széndioxid-felszívó képességének - amely csak feldolgozásuk során érvényesül - és a hatékony vízgazdálkodás fontosságát is.

EU szakik

Herczog Edit Európai Parlamenti képviselő szerint az EU-politikának meg kell egyeznie a klímapolitikával, mert nincs két külön kontinensünk, vagy Földünk. A képviselő - miután összegezte a világ helyzetét (6 milliárd emberre 1 milliárd féle termék jut, növekvő népesség, a világháló terjedése, valamint a világ energiafüggőség mélyülése, egyre csökkenő nyersanyagforrások) - rátért arra, hogy ipari szerkezetváltásra, egyfajta energetikai forradalomra van szükség, aminek az EU-ban mintegy 4000 milliárd euró lenne a forrásigénye (ennél több „égett el” a válság alatt). Ez nem egy pazarló, hanem egy újrafelhasználást célzó ipari elgondolást jelentene - ami jelentősen csökkentené a széndioxid-kibocsájtást is. Hercog szerint viszont ehhez rohamosan fejleszteni kell az energiatechnológiákat, amelybe sajnos nem áramlik a tőke, pedig "ebben van a jövő". A politikus szerint nem új szervezetek és intézmények kellenek, hanem a jelenlegiek megerősítése és összedolgozása - erre számít az ez évben tartandó mexikói klímacsúcson is.