A gálakoncerten a Művészetek Palotája rezidens együttese, a Nemzeti Filharmonikus Zenekar Brahms-, Kodály- és Bartók-műveket szólaltat meg, Liszt Esz-dúr zongoraversenyét a műsort vezénylő főzeneigazgató, Kocsis Zoltán játssza. Kodály Pangue Lingua című kompozíciójában az Antal Mátyás vezette Nemzeti Énekkar működik közre, az orgonaszólamot a hangszer kivitelezésének tanácsadója, Fassang László játssza.

Az öt év eseményeit felidéző csütörtöki sajtótájékoztatón Kiss Imre vezérigazgató emlékeztetett arra, hogy a Művészetek Palotája beruházása kormányokon átívelően valósult meg, köszönhetően Demján Sándor, a Trigránit elnöke gesztusának, aki hajlandó volt a szerződést bérletire módosítani. A ház így elkészülhetett 2005. március 14-re.

A vezérigazgató kiemelte: egyik legfőbb büszkesége az intézmény csapata, amely az ő ars poétikájával egyetértve befogadó és prezentációs készségről egyaránt tanúságot tett, tiszteli és kész bemutatni más népek kultúráját. A programok korra és műfajokra nézve ezért lehetnek olyan sokfélék. A csecsemők, a kamaszok, az egyetemisták a házban éppolyan szívesen látott, fontos vendégek, mint a zenei ínyencek, akik a világsztárokra kíváncsiak.

Az öt év alatt három és félmillió látogató fordult meg a Művészetek Palotájában. 350 ezer, tehát minden tizedik vendég érkezett külföldről. Hétezernél is többen éltek azzal a lehetőséggel, hogy a koncertjeggyel ingyen nézzék meg az épületben lévő Ludwig Múzeum -Kortárs Művészeti Múzeum nemzetközi hírű tárlatait. A közönség magára a FIABCI Prix d,Excellence-díjas házra is kíváncsi volt, a vezetéseken 67 ezren vettek részt. Nemcsak 135 ezer perec fogyott el fél évtized alatt, hanem 2 ezer liter kávé és majdnem 16 ezer liter üdítő is.

Csonka András vezérigazgató-helyettes arról számolt be, hogy a postájában naponta 3-4 érdeklődő levél van hírességektől, neves együttesektől: szeretnének fellépni nálunk.
A születésnapra meghirdetett fotópályázatra csaknem 3400 kép érkezett be, a díjakat vasárnap délután 6-kor vehetik át a jutalmazottak. Ekkor nyílik az előcsarnokban a legjobb fotókból kiállítás.

A Művészetek Palotája az innováció helye, először állítottak föl Magyarországon jegyautomatákat, amelyekkel az interneten vásárolt belépők kinyomtathatók. Kétféle, különböző kedvezményeket nyújtó kártya jelenik meg a napokban és a születésnapra megújul az intézmény honlapja is.

Batta András, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem rektora azt hangsúlyozta, hogy példamutatóan jó a kapcsolat a két intézmény között, a zeneakadémisták számtalan fellépési lehetőséget kapnak, amelyeken megtanulják, miként kell viselkedni a közönséggel. A palota olyan óriási művek előadhatóságát teremtette meg, mint Jeney Zoltán Halotti szertartása vagy Schönberg Mózes és Áronja.

Kocsis Zoltán kijelentette: a magyar kultúra, a magyar zene, amely oly kevés támogatást élvez a politikai döntéshozóktól, a Művészetek Palotája megnyitásával végleg megérkezett Európába.

Török Jolán, a Nemzeti Táncszínház igazgatója szerint a hazai táncszakma a Fesztivál Színház adta körülményekkel perspektívát kapott, 25 olyan mű készült, ami csak itt látható.

Bencsik Barnabás, a Ludwig múzeum igazgatója megemlítette, hogy a kiállítóhely felszereltsége, terei a múzeumot a nemzetközi kortárs művészet egyenrangú szereplőjévé tették.