Földes Ádám, a Transparency International jogi tanácsadója közölte: azt tervezik, hogy közösen fordulnak az Alkotmánybírósághoz. Akár heteken belül elkészülhet a beadvány, amely tartalmilag nagyjából megegyezik a Sólyom László köztársasági elnökhöz decemberben eljutatott nyílt levéllel - fűzte hozzá.

A szakértő kiemelte: érdemes a kérdést a strasbourgi emberi jogi bíróságig elvinni, ennek azonban feltétele, hogy kimerítsék a nemzeti jogorvoslati lehetőségeket.
Földes Ádám hangsúlyozta: megmaradtak azok az aggályaik, amelyeket megfogalmaztak az államfőnek elküldött decemberi levelükben. Fontos lenne, hogy csak az váljon titokká, amit valóban védeni kell. Meg kellene határozni, mik azok az adatok, amelyeket egyáltalán nem szabad minősíteni, ide tartozhat például az adminisztrációs hibák elrejtése, a verseny elkerülése vagy a jó hírnév védelme érdekében való titkosítás - fűzte hozzá.

Akkor sem szabadna minősíteni, ha a nyilvánosságra hozatalhoz fűződő érdek erősebb, mint a minősítéshez fűződő érdek - mutatott rá. Fontos kérdés a jogorvoslat ügye, a bíróság ugyanis nem vizsgálja, hogy jogos volt-e egy adott adat titkosítása - mondta Földes Ádám.

Szabó Máté Dániel, az Eötvös Károly Intézet ügyvezető igazgatója is arról beszélt, hogy a jelenleg hatályos és az új szabályozás alapján sem biztosítható a bírói kontroll. A gyakorlat szerint ugyanis a bíróság csak formailag vizsgálja, tartalmilag nem a titkosított dokumentumokat, ha például egy újságíró bele akar nézni egy ilyen iratba. A bíróság nem hajlandó azt megvizsgálni, hogy valóban indokolt-e egy dokumentumnak a titkosítása - tette hozzá.

A szakember szerint az új törvény kevesebb garanciát fogalmaz meg a titkosítással szemben, mint a korábbiak.

Az új jogszabály életbe lépésével sokkal könnyebb lesz adatokat titkosítani, kevesebb feltétele lesz a minősítésnek. Ezzel egyebek mellett a tényfeltáró újságírók munkája is megnehezedik majd, a felelősségük viszont csökken - hangsúlyozta Szabó Máté Dániel.
Hüttl Tivadar, a TASZ programvezetője is arról beszélt, hogy a jogszabály még az eredetihez képest is több ponton visszalépést jelent.

A jogalkotás folyamata nagyon hirtelen, nagyon csendben ment végbe annak ellenére, hogy egy nagyon komoly alkotmányos jogot korlátozó törvényről van szó. Komolyabb vitára lett volna szükség, ezzel szemben a házszabálytól való eltéréssel hirtelen "nyomták keresztül" a parlamenten a törvénymódosítást - fűzte hozzá.

"Ez azt a gyanút ébreszti bennünk, hogy itt bizonyos lobbicsoportok, egészen pontosan a két nagy pártnak a titoklobbi vonala, illetve nemzetbiztonsági keményvonala nyomására titkolózó módon vették elő ezt a törvény és nyomták keresztül úgy, hogy az az eredeti elképzelésektől nagyon drasztikusan eltér" - hangsúlyozta Hüttl Tivadar.

Az Országgyűlés 2009. december 14-én fogadta el a minősített adatok védelméről szóló törvényt. A jogszabály kétharmados részét 332 igen, 17 nem, az egyszerű többséget igénylő részét pedig 333 igen és 17 nem szavazat mellett, tartózkodás nélkül fogadta el a parlament. A javaslatot a parlamenti pártok közül csak az SZDSZ nem támogatta.
A beterjesztők a törvény egyik céljaként határozták meg, hogy csökkentsék a közérdekű adatokhoz való hozzáférés érdekében a magasan minősített adatok számát, illetve differenciálják a minősítést.

Az Eötvös Károly Intézet, a Társaság a Szabadságjogokért és a Transparency International Magyarország ezt követően közös levelet jutatott el az államfőhöz, arra kérve Sólyom Lászlót, hogy ne írja alá a törvényt. A köztársasági elnök aláírását követően a törvény április 1-jén lép életbe.