Elverte a májusi eső

A HírExtra május elején készített összeállításában valószínűsítette, hogy a rendkívül csapadékos időjárás hosszabb távon is hatalmas károkat okozhat a mezőgazdaságnak. A Magyar Agrárkamara elnöke, Dr. Forgách Barna véleménye szerint már két hónappal ezelőtt is érezhető volt, hogy a kalászos gabonák nagyon megsínylik a csapadékdús időjárást. Előrejelzésünk sajnos beigazolódni látszik. A napokban megjelent információk alapján késik az árpa és a búza betakarítása. Egyes szakértők szerint az őszi kalászosoknál harminc százalékos terméskiesésre számíthatnak idén a gazdák.

A nedves időjárás többszörös probléma elé állítja az árpa és búzatermesztőket. A rendkívül magas talajvízszint miatt sok helyen megfulladt a növények gyökérzete és a kalászok nem értek be. Más területeken a nedves talajra kipergett érett árpaszemek kikeltek, ezzel gyakorlatilag lehetetlenné téve a betakarítást. Főleg az árpa esetében mondható el, hogy óriási területeken nem lehet elkezdeni az aratást, ugyanis a felázott talajon a kombájnok belesüllyednek a talajba, lehetetlenné válik a mozgásuk.

A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) közleménye szerint a mezőgazdasági gazdálkodókat ért veszteségek hatalmasak, közel 200 ezer hektár mezőgazdaságilag művelt területen nyílt vízborítás alakult ki, 150 ezer hektár pedig túlnedvesedett, amely területek döntő részén az újrahasznosítás már nem lehetséges.

Súlyos gazdasági következményekkel jár, hogy mintegy 90 ezer hektáron ebben az évben nem lehetett elvégezni a vetést, a károsult területeken a szükséges növényvédelmi munkákat csak részben és késedelmesen lehetett elvégezni, az érintett üzemek állatállományának a szálastakarmány ellátása kritikussá vált.

Egyes térségekben a betakarítás elejére vált katasztrofálissá a helyzet, mert az egyre nagyobb területeken beérett őszi árpának a termésmentését sem tudják a túlvizesedett talajokon elvégezni. Összességében az ár- és belvíz, a jégverések és viharok eddig a mezőgazdaságilag művelt terület mintegy 20 %-án súlyos gazdasági károkat okoztak.

Az elmúlt ötven év legrosszabb aratására készülnek

A várható terméskiesés hatásai azonban sokkal messzebbre nyúlnak, hónapokkal később emelkedő gázárban köszönhet vissza az időjárás miatt kieső gabonamennyiség. A MOSZ titkárával, Tóth Istvánnal azt is megmondja, miért.

Igazak a hírek, hogy körülbelül két hetet késik az aratás országos szinten?

Az a baj, hogy az árpa megérett, de a növény egy része nem vágható, mert a talaj olyan vizes, hogy nem bírja el a betakarító járműveket. A táblák többi részén folyik az aratás, változó eredménnyel. Sok olyan árpatábla van, ahol kilátástalan a helyzet, egy újabb adag csapadék egyenesen katasztrófát okozna. Az árpa egy része már most sarjúkalászokat hoz, az érett kalászokból kipergett szemek csírázásnak indultak a felázott talajon.

Ez nagy mértékben rontja a betakaríthatóságot és a termésmennyiséget. Az árpa ráadásul törékeny növény, egy erős vihar széttördeli a kalászokat, a magok kiperegnek, ezek után az már csak hatalmas veszteséggel takarítható be. Az országos vetésterület egy részén előreláthatólag be sem tudják "tenni" az árpát, mert a föld nem szárad ki időben.

Mit kezdenek az árpával azokon a táblákon, ahol lehetetlen időben betakarítani a terményt?

Talajszáradás után betárcsázzák és beszántják. Sajnos elég jelentős ezen területek száma, különösen az ország keleti részein. Az országos termésmennyiségre vonatkozó becsléseink alapján húsz százalék terménykiesés várható egészen biztosan.

Mi a helyzet a búzával?

Most érik. Az aratás késéséről tehát nem beszélhetünk, de a búza érése tíz napos késésben van. Ha az időjárás az elkövetkezendő időszakban csapadékos lesz, akkor további késésre kell számítani. A nedves talaj okozta problémák a búza betakarításánál is megvannak. Rámegy a kombájn a táblára és 30 méter után 40-50 centiméter mélyen belesüllyed a talajba.

Nem is látják előre, hogy telített a talaj, mert az állományok annyira zártak, hogy nem látják a gazdák a felázott részeket. Ilyen körülmények között a gépek tönkremennek a törések, kopások miatt, a gázolaj-felhasználás a háromszorosára is ugorhat. A gazdálkodók az ország egyes területein az elmúlt ötven év legnehezebb aratására számítanak.

Milyen gazdasági hatásokra számíthatunk?

Katasztrofális következményekre számíthatnak az erős árvíz, belvíz és jégkárt elszenvedett gazdaságok. Akiknél az előbbi tényezők nem vitték el a termést, ott a betakarítás költségei nagyon megnövekednek, ezzel párhuzamosan pedig csökkenő felvásárlási árak várhatóak. Az ország nyugati felében könnyebb helyzetben vannak a gazdaságok, de ott azon aggódnak, ki veszi meg a terméküket.

Megmutatkozik a kenyér árában a terméskiesés?

Nem. Idén Magyarországon négy millió tonna búza fog teremni, ebből a belső felhasználásunk 1,2 millió tonna. A többi megy exportra és intervenciós alapokba. Olyan szempontból lehet hatás a kenyér árára is, hogy a forint árfolyama romlik, emelkednek az üzemanyagköltségek. Az a legnagyobb problémánk, hogy a búza árának emelkedése nem érzékelhető, pedig az elmúlt évben kiugró volt az infláció, a kevesebb termést pedig jóval nagyobb költségekkel takaríthatják be a gazdák.

Hol gyűrűzhet be a gazdaságba a kieső terménymennyiség hiánya?

Adott térségek katasztrófaként fogják megélni az idei aratást. Az országnak olyan szempontból lesz katasztrófa, hogy ami kiesik az exportból, azt az ország nem tudja eladni. A búzáért kapott eurókból pedig nem tudunk annyi energiát (földgáz, villamos energia) vásárolni, mert kevesebbet tudunk eladni a kieső termés miatt.

Tehát Magyarország a jelentős búzakészleteiből származó bevételeit energiabeszerzésre hasznosítja. Ebben az értelemben begyűrűzhet a téli időszakban a mintegy fél millió tonnás kiesés az energiaárakban. Milyen eszközökkel próbál segíteni a kormány?

A MOSZ elküldte javaslatait a kormánynak. Ígéretet mindenre kaptunk, nem zárkóznak el semmi elől, de eddig egyetlen egy konkrét intézkedésről beszélhetünk. A kárenyhítési alap befizetésének határidejét június 30-ról szeptember 30-ra tolták ki, a rossz helyzetbe került gazdálkodókra tekintettel. Kézzelfogható intézkedés azonban egyelőre nincs.

Van még ideje a kormánynak, vagy már ma is késő lenne nekikezdeni a kárenyhítésnek?

A termelőknek nagyon sürgős lenne a lehető leghamarább hozzálátni a károk enyhítéséhez, a hosszabb távú stratégia felépítésére.