A volt főkapitány az ostrom idején az Interpol brazíliai közgyűlésén vett részt. Hangsúlyozta: 2006. szeptember 16-án, szombaton utazott el, de elutazása előtt "a leghalványabb, még blődlinek nevezhető információ" sem volt a rendőrség birtokában arra vonatkozóan, hogy Budapesten "bármi is készülődik". Jelezte: ha lett volna ilyen információjuk, akkor természetesen nem utazott volna el.

Emlékezete szerint az első telefonokat hétfőn kapta, ezek arról szóltak, hogy demonstrációk kezdődtek a Kossuth téren, de ezek békésen zajlanak, nem volt szükség rendőri beavatkozásra. Mint mondta, kedden kapott telefonhívást arról Szabadfi Árpádtól, hogy az események elfajultak és a főkapitány-helyettes ekkor tájékoztatta a székházostromról. A Szabadfival folytatott telefonbeszélgetések 5-10 percesek voltak, és a főkapitány-helyettes kérte, utazzon haza.

Bene László hozzátette: a hotel internetszobájában azonnal "rákeresett" a történtekre. "Totálisan megdöbbentem" - mondta akkori érzéseiről, mivel - mint fogalmazott - elképzelhetetlennek tartotta, hogy Magyarországon ilyen megtörténhessen. Közölte: azonnal intézni kezdte hazautazását, ám ez a jegyek "átcsekkolása" miatt hosszú ideig tartott és csak kétszeri átszállással, szerdán késő este érkezett haza.

Kitért arra: az őszödi beszédről és annak tartalmáról a hazaúton értesült, az egyik külügyi tisztviselő adta át neki az ezzel kapcsolatos újsághíreket a repülőtéren.

Egy kérdésre válaszolva közölte: ebből a földrajzi távolságból nyilvánvalóan nem gyakorolta főkapitányi hatáskörét, ahhoz valamennyi ténynek, információnak, eszköznek és körülménynek a birtokában kellett volna lennie, és felelőtlenség lett volna onnan irányítania.

Bene Lászlót eredetileg szeptember 6-án hallgatta volna meg az albizottság, de ő nem ment el az ülésre. Gulyás Gergely, az albizottság fideszes elnöke szerint Bene László jogsértést követett el és a parlamentáris demokrácia alapértékeit sértette meg azzal, hogy nem jelent meg a testület ülésén, habár arra időben megküldték neki a meghívót. Gaudi-Nagy Tamás (Jobbik) pedig arra kérte "a magyar nemzet bátor tagjait", hogy állítsák elő a volt főkapitányt.

Bene László már akkor azt mondta az MTI-nek: külföldi tartózkodása miatt nem volt tudomása arról, hogy meghívást kapott az ülésre. A pénteki bizottsági ülésen bemutatta a szeptember 6-i ülésre szóló meghívót, amelyet szeptemberben adtak postára, ám ő augusztus 28-án utazott el, így sem a meghallgatás tényéről, sem időpontjáról nem volt tudomása.

Mint mondta, a sajtóban a testület egyes tagjai igaztalanul vádolták meg jogsértéssel, alkotmánysértéssel, és ezzel megsértették alkotmányos jogait, így például a jó hírnévhez fűződő jogát, és a saját maga és családtagjainak a személyes biztonsághoz fűződő jogát. Ezzel kapcsolatban emlékeztetett arra: egy albizottsági tag (nem nevezte meg Gaudi-Nagy Tamást) a "bátor magyar állampolgárokhoz" fordult azzal, hogy őt állítsák a bizottság elé, holott előállítást csak a rendőrség, az is csak meghatározott esetekben foganatosíthat.

Gulyás Gergely (Fidesz), az albizottság elnöke jelezte: azért feltételezték, hogy Bene nem akar megjelenni a testület előtt, mert sem mobiltelefonon, nem az ORFK-n keresztül nem tudták elérni, és a nyilatkozatok az akkori ismereteik alapján születtek. Az elnök elnézést kért az esetleges kellemetlenségek miatt és az adminisztrációs hibáért vállalta a felelősséget.
Bene László közlése szerint viszont a mobiltelefonszáma 20 éve ugyanaz és megjegyezte: nagy baj, ha nem tételezik fel egy volt állami tisztviselőről, hogy van annyi felelősségérzete, hogy megjelenjen egy ilyen ülésen.

Gulyás Gergely szerint az is szomorú, hogy az MSZP arra szólít fel, ne vegyenek részt a bizottság munkájában.

Az emberi jogi bizottságnak "a 2002 és 2010 között és különösen 2006 őszén az állam részéről a politikai szabadságjogokkal összefüggésben elkövetett jogsértéseket vizsgáló" albizottsága május 20-án jött létre. Az ellenzéki pártok közül a Jobbik és az LMP részt vesz az albizottság munkájában, az MSZP ugyanakkor azt bojkottálja.

Nem a felelősségrevonás volt a cél?

Nem a személyes felelősség megállapítása volt - Brazíliából hazatérve - Bene László volt országos rendőrfőkapitány fő célja a tévészékház ostroma után, hanem az, hogy összegezzék a tapasztalatokat, felkészítsék a rendőrséget és szakmai intézkedésekkel javítsák a testület munkáját - erről a volt főkapitány beszélt a 2002 és 2010 közötti jogsértéseket vizsgáló parlamenti albizottság ülésén pénteken.

Hangsúlyozta: nyilvánvaló volt, hogy trauma érte a rendőrséget, a társadalmat és látszott, hogy a nyugalom nem állt helyre, számítani lehetett újabb eseményekre. Mint mondta, mérlegelnie kellett, hogy mi eredményezheti a rendőrségi munka javulását: ha megteszik a szükséges szervezeti-jogi intézkedéseket, vagy ha néhány embert felelősségre vonnak.

A főkapitány legfontosabb feladatának azt tartotta, hogy a rendőrséget mielőbb olyan állapotba hozzák, hogy a szervezet a következőkben a feladatait törvényesen, szakszerűen végezhesse, visszaállítsa és fenntartsa a közrendet, közbiztonságot. A székházostrom után a rendőrség tanult a hibáiból, elsajátított új technikákat és 2007 március 15-én bebizonyította, hogy alkalmas az európai szintű szakmai munkára - mondta.

Tehát nem a vezetők személyi felelősségének megállapítása volt a cél, hanem a tapasztalatok levonása, és ezek között természetesen szerepeltek a vezetési hibával összefüggő tapasztalatok. A tömegoszlatás során jogszerűtlenül eljáró rendőröket azonban felelősségre vonták - fűzte hozzá Bene László.

Gergényit védte Gyurcsány támogatása?

Bene László volt országos rendőrfőkapitány szerint Gergényi Péter volt budapesti rendőrfőkapitány olyan támogatást kapott Gyurcsány Ferenc miniszterelnöktől, hogy nem lehetett felelősségre vonni a 2006. őszi eseményekkel kapcsolatban.

A 2002 és 2010 közötti jogsértéseket vizsgáló parlamenti albizottság pénteki ülésén szóba került egy 2006 novemberében készült jelentés, amely a BRFK vezetőjének büntetőjogi felelősségét firtatta. Bene László közölte: ő nem emlékszik erre a jelentésre.

Emlékeztetett rá: a 2006. október 23-ai események után Gergényi Péter beadta nyugdíjazási kérelmét, ezzel ő és az igazságügyi miniszter is egyetértett. Gyurcsány Ferenc azonban magához hívatta Gergényi Pétert, és felkérte, vonja vissza nyugdíjazási kérelmét. Bene László felvetette, hogy ezek után miként indíthatott volna eljárást ellene.

Gulyás Gergelynek (Fidesz), az albizottság elnökének kérdésére, hogy ezek szerint Gergényi Péter a kormányfőtől olyan támogatást kapott, ami után lehetetlenné vált, hogy vele szemben bármilyen felelősségre vonás induljon, Bene határozott igennel válaszolt, és hozzátette: "nekem ezek után nagyon szerény lehetőségeim voltak".

Bene közölte: Gergényit úgy hívatták a miniszterelnökhöz, hogy ő arról nem tudott, ezt sértőnek tartotta, szóvá is tette. A kormányfő reakciója az volt, hogy vegye tudomásul vagy mondjon le - tette hozzá.

Arra a kérdésre, hogy ezt megtette-e, vagyis lemondott-e, igennel felelt. Mint mondta, ez nagyon nehéz döntés volt. Két érv viaskodott benne: az egyik, hogy ha lemond, akkor az állomány, a közvélemény nem úgy fogja-e értékelni ezt a helyzetet, hogy cserbenhagyta őket egy nehéz helyzetben. A másik érv viszont az volt, hogy azok után, hogy korlátozták a jogkörét ebben a vonatkozásban, még a véleményét se kérdezték meg, ezek után szabad-e ezt tovább csinálnia - foglalta össze. Amikor azonban a miniszterelnök megkérte, hogy ne mondjon le, ő - szavai szerint - "elkövette azt a hibát", hogy eleget tett a kérésnek.

A volt főkapitánnyal ismertették: Bencze József egykori rendőrfőkapitány 2007 szeptemberében Takács Albert igazságügyi és rendészeti miniszternek arról írt, hogy büntetőeljárást rendeltek el a BRFK vezetője ellen, elöljárói gondoskodás elmulasztása miatt. Bene László közölte: nem tudta, hogy volt Gerényivel szemben büntetőeljárás, és nem emlékszik, hogy ezzel az eljárással összefüggésben aláírt volna parancsnoki jellemzést. Mint mondta, a volt főkapitánynak jeleznie kellett volna a büntetőeljárás indítását, de úgy emlékszik, ezt Gergényi Péter nem tette meg.

A volt főkapitány kifogásolta, hogy az egész testületet megbélyegezték 2006 ősze miatt. Azt mondta, elhinné, hogy nem koncepciós eljárás folyik az albizottságban, ha nem olvasta volna a testület egyes tagjainak nyilatkozatait, amelyekben a vizsgálat befejezése előtt már minősítenek, felelősségről beszélnek.

Kifejtette: az elmúlt húsz évben általános volt a rendőri vezetők kirúgása, leváltása, és ebből nem azt vonta le az állomány, hogy a törvényeknek vannak alárendelve, hanem hogy a politikusoknak kell megfelelniük, mert ők döntenek a sorsukról. Kialakult egy általános félelem - szögezte le annak kapcsán, hogy az albizottság szerint több, a testület előtt megjelent rendőr nem az igazat mondta vagy elhallgatott tényeket.

Az emberi jogi bizottság "A 2002 és 2010 között és különösen 2006 őszén az állam részéről a politikai szabadságjogokkal összefüggésben elkövetett jogsértéseket vizsgáló" elnevezésű albizottsága május 20-án jött létre. Az ellenzék három pártja közül kettő vesz részt a munkájában.

A jobbikos Gaudi-Nagy Tamás a testület egyik alelnöke (Morvai Krisztina, a párt Európa Parlamenti képviselője is rendszeresen ott van az üléseken), és az LMP is delegált képviselőt a testületbe. Az MSZP ugyanakkor bojkottálja az albizottság munkáját.