Álljon fel a monitor elől

Az alapvető, tömeges informatikai használat környezete azonban lényegét tekintve gyakorlatilag változatlan: íróasztal, szék, monitor, billentyűzet, egér - és valahol közöttük az ember.

Nem véletlen, hogy egy sor intézet vizsgálja ennek a környezetnek az összetevőit. Míg az egyik oldalról nyilvánvaló törekvés világszerte és így Magyarországon is a digitális írástudás széles körű elterjesztése, nagyon fontos az is, hogy ez a megváltozott környezet - amelyben mind többen töltenek el mind több időt - milyen hatást gyakorol a számítógép előtt ülők fiziológiai jellemzőire.
A magáncélú számítógép-használat folyamatos terjedése mellett pedig - majdhogynem arányosan - folyamatosan növekszik azoknak a tábora is, akik hivatásszerűen ülnek 6, 8 vagy több órán át a monitoroknál.

Utóbbiakkal kapcsolatban megjegyzendő, hogy hiába létezik jogszabály, amely meghatározott idő szerinti - óránként 10 perces - pihenési idő biztosításának kötelezettségét írja elő a munkáltató számára, a munkavállaló gyakorlatilag kiszolgáltatott helyzetbe kerül: a mai, munkanélküliség jellemezte piacon úgyszólván elemi kötelessége, hogy kizárólag a munkaadó nézőpontjából tekintsen saját tevékenységére, és "ne tudjon" a jogairól. Ellenkező esetben nagyon gyorsan az utcán találhatja magát. Vagyis nemcsak a tíz perc pihenőről mond le önként, hanem a dioptriában mind gazdagabb szemüvegét is saját zsebéből fizeti.

Az 1999-től érvényes jogszabály - a képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeiről szóló 50/1999. egészségügyi minisztériumi rendelet - betartásának ellenőrzése egyébként az ÁNTSZ feladata, de ilyen típusú eredményekről a szolgálat weboldalán hiába keresünk információt.

Ami azt jelzi, hogy szerteágazó feladataik mellett nemigen tudnak emberi erőforrásokat összpontosítani erre a területre. Pedig ha úgy vesszük, a számítógépes munkahelyi ergonómia már csak a növekvő számszerűségnél fogva is egyre fontosabb népegészségügyi kérdéssé válik.

Szakértői vélemények szerint maguk az eszközök, amelyeket a boltban meg lehet vásárolni, ma már általában megfelelnek az ergonómiai követelményeknek. A bajt általában az okozza, hogy helytelenül állítják össze a munkahely különböző elemeit.

Magyarországon két egyetemen is folyik oktatás - és ehhez kapcsolódó kutatómunka - a számítógépi ergonómia tárgykörében: a veszprémi Pannon Egyetem Műszaki Informatikai Karán, valamint a BME Gazdaság- és Társadalomtudományi Karán belül működő Ergonómiai és Pszichológiai Tanszéken. Amint azt az előbbi intézmény oktatója egy szaklapnak nyilatkozva kifejtette, alapvetően szemléletváltozásra volna szükség, hiszen egy kis odafigyeléssel, 10-20 ezer forintnyi szakértői költséggel, esetleg egy-két szakkönyv elolvasásával ki lehetne küszöbölni a mai - sajnos gyakran súlyos, egészségkárosító következményekkel járó - hibákat.

Egészségkárosodások - izmok, szemek, idegek

Hogy melyek ezek a lehetséges egészségkárosodások?

A lista sajnos igen hosszú. A legkülönfélébb mozgásszervi megbetegedések (például kézfeji alagútszindróma az ismétlődő mozdulatoktól vagy a nyaki izmok gyulladása a helytelen tartástól) mellett a mind minőségibb képernyők előtt is számolni kell a szem károsodásával (például a rikító színekben, villódzó elemekben, menürengetegekben túlzottan tobzódó weboldal-kialakítások miatt, nem véletlen, hogy az egyetemi kutatásokban a weboldal-ergonómiának is kitüntetett szerep jut), esetenként pedig az egyéni érzékenységtől függően neurológiai tünetek is jelentkezhetnek. Mindezek olyan okokra vezethetők vissza, amelyek komolyabb odafigyeléssel kiküszöbölhetők volnának.

Tipikus hiba, hogy a monitort nem teszik középre. Kényszeres testtartáshoz vezet, ha valaki a munkaidő számottevő részében oldalra fordítja a fejét, ebből a helytelen testtartásból pedig egy idő után fájdalom, illetve egészségkárosodás következik. Egy másik általános, hiba, hogy túl magasra helyezik a képernyőt. A szakemberek szerint az a helyes beállítás, ha a monitor 5-10 fokkal a nézés iránya alatt helyezkedik el. Gyakori probléma, hogy a billentyűzet rossz helyre kerül, használatakor elcsavarodik a csukló; ilyenkor előbb vagy utóbb szinte törvényszerűen jelentkezik a fájdalom. Kellemetlenséget okoz a felhasználónak az is, ha az egérnek nincs megfelelő helye.

Kevés helyen tartják be azt az egyszerű alapszabályt, hogy a monitornak mindig az ablakra merőlegesen kell elhelyezkednie (már ahol van természetes fényforrás). Ha a képernyő és az ablak egymással szemben, párhuzamosan helyezkedik el, akkor a tükröződés nem csupán zavaró, hanem egészségkárosító is lehet.

Tíz pont a tervezéshez

És hogy mi mindenen múlhat a számítógépes munkahely komfortja? A BME tanszékének weboldala többek között egyik külföldi társintézményének, a Cornell Egyetemnek a tanulmányát idézi.