Hogyan lehetünk egyszerűen magyarok?

Az egyszerűsített honosítási eljárásról szóló törvény tavaly augusztus 20-án lépett hatályba és idén január elsejétől alkalmazzák. A HírExtra összegyűjtötte a legfontosabb tudnivalókat.

A honosítási kérelmeket 2200 magyar anyakönyvi hivatalban, minden megyeszékhelyen a bevándorlási és állampolgársági hivatalban és kilencven külképviseleten lehet benyújtani. Az eljárás ingyenes és 1 év helyett maximum hat hónap alatt bírálják el a kérelmeket.

Ki lehet magyar állampolgár?


Rétvári Bence közigazgatási államtitkár a szavazati jogról
"Ugyanaz vonatkozik a határon túli magyarokra, mint az anyaországiakra, vagyis azok szavazhatnak, akiknek állandó magyarországi lakóhelyük van. Az alkotmány vitája márciusban megkezdődik, ekkor kell azt a vitát lefolytatni, hogy ezen akarnak-e változtatni." Példaként említette, hogy például Horvátország rendelkezett úgy, hogy a határon túli horvátoknak külön listán lehetőséget adnak a szavazásra.
Elsősorban magyar felmenőkkel kell rendelkeznie annak, aki állampolgárságot szeretne, bár az is elég, ha csak valószínűsíti magyar származását. Természetesen a magyar nyelvet ismernie kell, ezt a kérelmet átvevő szerv ellenőrzi.

A feltételek között az is szerepel, hogy a magyar jog szerint büntetlen előéletű legyen az illető és büntetőeljárás se legyen folyamatban ellene. Az is kritériumok között szerepel, hogy az adott személy honosítása ne legyen aggályos Magyarország közbiztonsága és nemzetbiztonsága szempontjából.

Nyilatkozatot kell tenni arról, hogy büntetlen előéletű és nem folyik ellene büntető eljárás és, hogy az elmúlt öt évben elmarasztalta-e valamely bíróság szándékos bűncselekmény miatt. A külföldön élő kérelmezőnek csatolnia kell a külföldi lakóhelye szerint illetékes hatóság büntetlenséget tanúsító igazolását.

A kérelmezőnek be kell nyújtani a születési anyakönyvi kivonatát és a családi állapotát igazoló okiratokat (házassági anyakönyvi kivonat, válást igazoló dokumentum, stb.), valamint a magyar származást igazoló dokumentumokat. Utóbbi lehet például magyar állampolgárságú felmenő anyakönyvi kivonata, plébánosi vagy lelkipásztori igazolás vagy régi magyar hatóság által kiadott okirat. (A „leszármazási láncot” addig kell visszavezetni, amíg olyan felmenőhöz nem jutunk, akiről vélelmezni lehet, hogy volt magyar állampolgár.)

Az idegen nyelvű okiratokat hiteles magyar fordítással és diplomáciai felülhitelesítéssel ellátva kell az állampolgársági kérelemhez csatolni.

Schmitt Pál majd eldönti

A kérelem jogosságáról a köztársasági elnök dönt, a közigazgatási és igazságügyi miniszter előterjesztése alapján. A miniszter az előterjesztést a kérelemnek a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalhoz történő beérkezésétől számított három hónapon belül nyújtja be a köztársasági elnöknek.

Ebbe az időtartamba nem számít bele az esetleges hiánypótlással elvesztegetett idő, vagy az eljárás felfüggesztésének időtartama. Továbbá a közbiztonsági és nemzetbiztonsági véleményezés időtartama, esetleg az állampolgárságot érintő adat vagy okirat beszerzése érdekében más hatósághoz, vagy állami szervhez intézett megkereséstől a válasz megérkezéséig terjedő idő sem számít.

A kormányzati honlap szerint 4-5 hónapot vesz igénybe az elbírálás, persze ez függ a kérelmek számától is.

Fontos megemlíteni, hogy attól, hogy magyar állampolgárok lettünk, ez nem jelenti automatikusan a magyar útlevél megszerzését. Ennek az igénylésnek előfeltétele a magyar állampolgárság, tehát az útlevelet csak akkor lehet igényelni, ha a kérelmező már magyar állampolgár, azaz megkapta a honosítási okiratot és letette az esküt.