"A kormánynak nem kísérleti dolgokkal kellene foglalkozni"

Tavaly több mint tizenhétezer céget számoltak föl Magyarországon. Baldauf Aladárral, a Vállalkozók Szövetségének (VSZ) elnökével beszélgettünk a problémákról.

Mit szól a VSZ ezekhez a nagy számú fölszámolásokhoz?

Az, hogy 17 ezer 428 céget számoltak föl az elmúlt évben, csak annyiban meglepő, hogy csupán ennyit kellett fölszámolni. Körülbelül egymillió háromszázezer vállalkozás jellegű cégformáció van Magyarországon bejegyezve és megközelítőleg 650 ezer körüli - tehát közel a fele - igen nagy veszélyben van.

A gazdaság mélyponton van és senki semmilyen szinten nem tesz érte, hogy bármi is változzon. Valószínű, hogy az idei évben sokszorozódhat a felszámolások száma.

A magyar vállalkozók többsége nehezen fogja túlélni ezt a krízist, hiszen ez egy kezeletlen probléma. Elfogyott a pénz a piacról, gyakorlatilag 600 ezer munkanélküli van, plusz egymilliót nyugodtan hozzágondolhatunk.

Az adóreformoknak köszönhetően jelentős mennyiségű embernek inkább csökkent a jövedelme, mint nőtt. Ez egy rosszul kezelt gazdaság, teljesen téves úton járó gazdaságpolitikával, kísérleti jelleggel. Az államcsődtől félünk.

Ön szerint mit lehetne tenni, hogy ez változzon?


Fel kell állítani azokat a gazdasági intézményeket, amiket a jelenlegi kormány megszűntetett vagy felszámolt esetleg kísérleti jelleggel összevont. Van olyan minisztériumi egység ahol nyolc hónapja nem történik semmi. Teljes káosz van az államigazgatásban, ezt így nem lehet csinálni.

Az ország pénzügyi injekcióra szorul, ezt a lépést nem tették meg. Elhajtották azt a szervezetet, ahonnan hitelt kaphatna az ország. A kormány különböző alternatív lehetőségekkel kísérletezik, teljesen bizonytalanra megy.

A bankrendszert is rendbe kéne tenni, hogy a bizalom megmaradjon, ugyanis az emberek elkezdték nagy tömegben külföldre tolni a pénzüket.

Ha az embereknek nem lesz pénze vásárolni, akkor a vállalkozások csődbe fognak jutni. Azok a vállalkozások, ahol alkalmazottakat is tartanak. Nem csak egyedül a vállalkozó és családja fog tönkremenni, hanem az alkalmazotti réteg is. Ez így körkörösen végiggyűrűzhet az egész gazdaságon.

Látszólag úgy tűnik, hogy az ifjúság ezt megunta, másfél- két millió fiatalra számítunk, akik egyszer és mindenkorra el fogják hagyni az országot és csak turistaként fognak visszanézni.
Legrosszabb esetben az országhatárra ki fogják írni, hogy gerontológia. Lesz öt és fél millió nyugdíjas, aki éhen hal.

Melyek azok a megszüntetett intézmények, amik a legjobban hiányoznak?

Nincs pénzügyminisztérium. Egyfajta „öszvért” csináltak a gazdasági tárcából, pénzügyből és a járulékos intézményekből. Nem tudja a jobb kéz, hogy mit csinál a bal. Ha hihetünk a belső pletykáknak és a sajtón keresztül érkező információknak, akkor komoly belső feszültségek vannak államigazgatási és ismert politikusok között. Többet vitáznak, mint dolgoznak.

Az apparátus retteg. Tíz-húsz éve ott dolgozó szakembereket az új törvénykezéssel két hónap alatt az utcára lehet tenni. Régen ez egy biztos állás, volt ma már ez nem igaz. Túlpolitizáltak mindent.

Említette, hogy van olyan minisztériumi egység, ahol nyolc hónapja nem folyik érdemi munka. Melyikre gondolt?

A valamikori pénzügyminisztérium környékén. Még mindig érezhető a káosz. Nem csak a Nemzeti Bankkal van vitája a kormányzatnak, hanem igazából nem történik meg az ország megvédése.

Igaz, hogy ez egy kicsi és gyenge ország jelen pillanatban és gazdaságilag sem túl erős. De azért együtt dolgozva meg lehetne védeni a forintot. Ennél rosszabbat mondok: állami körökből azt tapasztaltuk, hogy shortolták a forintot és nem megvédték. Ezáltal 150 ezer devizahiteles család gyakorlatilag az utcán van, annak ellenére, hogy április 15-ig kilakoltatási moratórium van érvényben.

A bankok ezt már rég kicselezték, az első komolyabb törlesztési problémánál átpasszolják a hitelt magáncégeknek, akik aztán utcára tudják tenni a családokat. Hetente százakról tudunk, akiknek árverezik a házát.

A körbetartozás határtalan, órákat lehetne beszélni arról, hogy miért beteg a magyar gazdaság. A kormánynak nem kísérleti dolgokkal kellene foglalkozni.

Mi az a shortolás?
A pénzügyben, különösen a tőzsdén a rövidre eladás vagy shortolás az, amikor az eladó olyan pénzügyi eszközt ad el, ami az eladás pillanatában még nincs a birtokában. Általában ez azzal a céllal történik, hogy később alacsonyabb áron vásárolhassa meg az eszközt; azaz, az eszköz árának csökkenéséből profitálhasson.