Erről nem kell tovább beszélni

A Kínától való függetlenségről folytatott viták befejezését sürgette kedden Carrie Lam Hongkong kormányzója arra figyelmeztetve, hogy a kérdés árt a különleges igazgatású terület és a Kínai Kommunista Párt (KKP) vezetői közötti kapcsolatnak.

 
Azt állította, hogy a pekingi kormány nem kíván beavatkozni az egyetemeken azok ellen, akik a függetlenedési törekvéseket kezdeményezték. Szerinte ez a mozgalom inkább "szervezett és szisztematikus volt", vagyis több mint egy függetlenedési kinyilatkoztatás. Ez pedig messze túllép azon állásponton, amit meglehetne vitatni, főképpen azért, mert világosan támadja az "egy ország, két rendszer" elvét, és lerombolja a Peking és Hongkong közötti kapcsolatrendszert.

"Ez nem áll Hongkong fejlődésének érdekében és ennek véget kell vetni" - tette hozzá a kormányzó. Szerinte a függetlenedési felhívások "megsértik" azt az alapokmányt, amely szavatolja Hongkongban a széles körű szólás- és gyülekezési szabadságot azt követően, hogy az egykori gyarmati területet az Egyesült Királyság 1997-ben visszaadta Kínának.

Miközben a hongkongi alapokmány sokkal szélesebb körű polgárjogi és gazdasági jogokat szavatol, mint amilyenekkel Kína más területei rendelkeznek, egyes jogi szakértők arra figyelmeztettek, hogy az elhúzódó hongkongi függetlenedési kampány felkelésnek minősülhet Kína állambiztonsági jogszabályai alapján.

A kínai vezetők, többek között Hszi Csin-ping államfő idén júliusban tett hongkongi látogatásán arra figyelmeztettek, hogy a függetlenségről folytatott viták veszélyeztetik azt a határvonalat, amelyet nem lehet átlépni. Mint leszögezte: Hongkong Kína elidegeníthetetlen része.

Hongkongban június végén emlékeztek meg arról, hogy a különleges közigazgatási terület éppen 20 éve tért vissza Kínához több mint 150 évig tartó brit uralom után. Peking az "egy ország, két rendszer" elve alapján széleskörű autonómiát ígért Hongkongnak, de számos jel utal arra, hogy a kínai központi vezetés erőteljesen beleavatkozik a város ügyeibe.

Három éve, 2014-ben "esernyős forradalomnak" nevezett tiltakozási hullám kezdődött, mert a kínai parlament a 2017-es kormányzóválasztás előtt szűkítette a választójogot, és korlátozta a jelöltállítás szabadságát, annak ellenére, hogy a vonatkozó törvénytervezetet a hongkongi törvényhozás elutasította. Az idén márciusban tartott voksolást a Peking által támogatott Carrie Lam nyerte meg, aki július 1-jén vette át tisztségét. Hongkong kormányzóját nem a város lakói választják meg, hanem egy 1200 fős bizottság, amelyben többnyire Peking által kijelölt, Kínához lojális tagok ülnek.
Forrás: MTI