Nem kedvelik a németek a kormányt

 

A Bild am Sonntag című lapban közölt adatok szerint a lakosság 52 százaléka rossznak vagy nagyon rossznak értékeli a kormány munkáját, míg az elégedettek aránya országszerte 40 százalék, a keleti tartományokban, a volt NDK területén pedig csupán 37 százalék.

A kormánypártok közül a Kereszténydemokrata Unió (CDU) megítélése a legjobb. A németek 50 százaléka véli úgy, hogy a CDU tudja leginkább érvényesíteni politikáját a koalícióban, míg a testvérpárt bajor Keresztényszociális Unióról (CSU) és a Német Szociáldemokrata Pártról (SPD) egyaránt mindössze 13 százalék gondolja ezt.

A kormány a 2017 októberében tartott szövetségi parlamenti (Bundestag-) választás után minden korábbinál hosszabb, 171 napig tartó egyeztetést követően - 2018 márciusában - alakult meg. A három párt a koalíciós szerződésben rögzítette, hogy a törvényhozási ciklus felénél, 2019 októberében felülvizsgálják az együttműködést és döntést hoznak arról, hogy érdemes-e további két évre vállalni a közös munkát.

Ez a felülvizsgálat vasárnap este kezdődött el a koalíciós pártok vezetőinek tanácskozásával. A Bild am Sonntag értesülése szerint egy 80 oldalas dokumentumban értékelik az eddigi eredményeket és a további terveket, és a szöveget a kormány következő, szerdai ülésén véglegesítik majd. Azonban egyáltalán nem biztos, hogy sikerül egységes kormányzati munkatervvé kovácsolni a három párt elképzeléseit. A legtöbb vita a nyugdíjrendszer átszervezése körül van.

Tovább nehezíti a helyzetet, hogy a koalíciós pártok vezetői ugyan mind az együttműködés folytatását szorgalmazzák, de az SPD munkáját egy ideiglenes elnökség irányítja. A szociáldemokraták a tisztújítási folyamat közepénél tartanak, decemberi kongresszusukon derül majd ki, hogy melyik elnökjelölt vagy társelnök-jelölti páros kerül a párt élére, és az indulók közül többen azt javasolják, hogy az SPD lépjen ki a koalícióból és ellenzékben próbálkozzon a megújulással.

A Bild am Sonntag megbízásából készített felmérés szerint az SPD-re a német választók csupán 15 százaléka szavazna, ha most vasárnap lenne a Bundestag-választás, ami 5,5 százalékpontos visszaesés a 2017-ben elért 20,5 százaléktól, a szociáldemokraták eddigi leggyengébb szövetségi parlamenti választási eredményétől. A CDU/CSU pártszövetség a szavazatok 29 százalékát szerezné meg, szemben a 2017-es 32,9 százalékkal, a kormánypártok így a jelenlegi erőviszonyok alapján nem szereznének ismét többséget egy újabb választáson.

A Bundestag ellenzéki oldalán a Zöldek 20 százalékon állnak, bőven megduplázva a 2017-ben elért 8,9 százalékos eredményüket. A CDU/CSU-tól jobbra álló Alternatíva Németországnak (AfD) támogatottsága 13 százalékos, nem változott számottevően a két évvel ezelőtti 12,6 százalékhoz képest. Az SPD-től balra álló Baloldal (Die Linke) is nagyjából a 2017-es szinten áll, a szavaztok 9 százalékát szerezhetné meg, szemben a 2017-es 9,2 százalékkal. A liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) gyengült, országos választói támogatottsága a két évvel ezelőtti 10,7 százalék után 7 százalékon áll.