Külföld
Az Economist a magyar forradalomról
Több külföldi lap is foglalkozik Magyarországgal, főleg a bankadó és a Nemzeti Együttműködés Nyilatkozata kapcsán. De még az is meglehet, hogy Püspökladány is hires lesz.
A Financial Times esete a magyar bankadóval
A Financial Times járja körül a magyar bankadó tervezetét, erősen bírálva azt. A bankok az IMF-hez és annak tárgyaló delegációjához fordulnak segítségéért a tervezett különadó kapcsán. Úgy vélik – nem csupán a bankok, de az IMF is – , hogy egy ilyen mértékű elvonás nem csupán a legtöbb bank profitját vinné el, de a válságból való kilábalást is hátráltatná.
A FT újságírói szerint félnek a bankok, hogy a környező országok (mint Szlovákia vagy Szlovénia), szintén átveszik az ötletet. Nem csupán az EU által támogatott, a magyar tervezetnél kisebb mértékű különadót vetnének ki a pénzügyi intézetekre, hanem inkább az itthoni példához hasonló túlzott nagyságú adót.
Természetesen a külföldi elemzőknek sincs kétségük afelől, hogy a példátlan mértékű adóból (a teljes 200 milliárdból körülbelül 120 milliárd vetülne a bankokra), az államháztartási hiánycélt szeretné tartani a Fidesz.
Az IMF delegáció kedden érkezik Magyarországra, ahol a bankadóról tárgyal a kormány képviselőivel. Azonban a Financial Times írói szerint nincs könnyű helyzetben a valutaalap küldöttsége, hiszen kis mozgásteret hagynak a kormánynak, miután semmiképp nem hajlandóak az előreirányzott 3,8 százalékos hiánytól eltérni.
A tárgyalások azonban nem csak a bankadó körül forognak. A kormány a korábbi IMF hitel szüneteltetése mellett, szeretne egy újabb hitelt kieszközölni a Nemzetközi Valutaalapnál, 10-20 milliárd euro értékben.
Nehéz lesz a kettősséggel megküzdeni minden külföldi szaklap szerint.
A 2010-es "forradalom"
A másik hír melynek köszönhetően az Economist papírra veti Magyarország nevét, nem más mint a kötelezően kifüggesztendő Nemzeti Együttműködés Nyilatkozata.
Nem vet túl jó fényt hazánkra az említett cikk mely főleg két dolgot kifogásol a nyilatkozat kapcsán.
Egyrészt, a forradalmak általában jól látható események. Amennyiben revolúció zajlott le országunkban, úgy érthetetlen miért kell ezt egy 50×70 centiméteres papírosra vetni és reklámozni közintézményekben, iskolákban.
Másrészt a Fidesz egy hitelét vesztett szocialista-liberális kormányt győzött le, amit önmagában nem lehet forradalomnak nevezni, arról nem is beszélve, hogy miniszterelnökünk már egyszer volt ugyanezen pozícióban 1998 és 2002 között. A mostani miniszterei közül három is megkapta gyakorlatilag ugyanazt a pozíciót amit a korábbi Orbán-kormányban.
A cikk írója további pontokban is kritikával illeti az új kormányt, felelőtlen kommunikácója az államcsőd emlegetésével, valamint a “jól” időzített kettős állampolgársági kérdés kapcsán.
Isten velünk van
Szerencsére nem csupán negatívumokat emlegtnek hazánkról a külföldi lapok: a Google Earth segítségével egy angol fiatalember Püspökladány melletti szántókban Jézus arcát vélte felfedezni, jelent meg a Telegraphban.