Miben érzi a különbséget új és régi pártja között?

Alapvetően a mi hitvallásunkban két pillér van: egyrészt konzekvensen képviseljük a nemzeti értékeket, másrészt hisszük, hogy a rendszerváltozás után szükséges egy rendszerkorrekció.

A rendszerkorrekció lényege: át kell alakítani az újraelosztás rendszerét. Lehet azt mondani: ez a megújulás költségvetése, de ugyanakkor semmilyen újítást nem tartalmaz. Sem szerkezetében, sem abban, ami a társadalmi különbséget csökkentené.

Megfogalmaztunk egy fenntartható társadalomképet, amely számunkra távlati jövőt jelent, amiben a gazdaság nem célt, hanem eszköz. A környezeti értéket pedig, mint korlátot vesszük alapul.

Fontosnak tartjuk egy ökoszociális piacgazdaság kiépítését, ezzel a társadalmi különbségek csökkenthetők, fel lehet emelni a magyarországi vidéket. Ebben nagyobb távlati célok jelennek meg, mint bármely másik pártnál.

Mit hiányol a költségvetésből?

Az alapvető elvekkel, igényekkel egyetértek: családok megbecsülése, nemzet felemelése, kis- és középvállalkozások támogatása. Ugyanakkor feltettem a kérdést, hogy ez a költségvetés felhagy-e a fiskális politikával, megjelennek-e a rendszerkorrekciók, ad-e a strukturális változások igényére válaszokat, van-e benne távlati cél, vagy csak a jövő felélése folyik?

Ilyen szempontokból ugyanúgy a fűnyíróelv érvényesül, például a közszférából való kirúgások előrevetítése. De nincsen strukturális változtatás sem, pedig a MÁV-nál szükséges lenne. Ez az alkalmas tárgyon, de alkalmatlan eszközzel megtervezett költségvetés.

Említette, hogy a nemzetpolitikában is más elveket vall az új pártjával. Nekem a hazai gyakorlat alapján ez idegennek tűnik a baloldaltól.

Pont ez a baj. 1989-ben a baloldal úgy alakult ki, hogy a nemzeti értékeknek nem volt képviselője. Voltak olyanok, akiknek ez volt az egyéni hitvallásuk, de ők mindig kisebbségben maradtak.

Szerintem egy modern XXI. századi baloldali pártnak fel kell vállalnia a nemzeti értékek és érdekek képviseletét.

A kettős állampolgárságot elégtételnek tartja azért a népszavazásért?

Igen. Sajnos a szocialista párt vesszőfutása ide köthető, és azt is meg kell vallanom, hogy az én eredendő bűnöm is oda datálható.

Akkor azt kellett volna mondani, hogyha már a politika nem oldotta meg ezt a kérdést, akkor mindenki szavazzon lelkiismerete szerint. Vagy ha már azt mondta, hogy igen alkossunk erről törvényt, akkor kellett volna tenni ezért.

Sokkal nagyobb eséllyel indult volna az MSZP, ha ezt a kérdést felvállalja. Most a jelenlegi kormánykoalíció úgy érezte, rendezni kell ezt a kérdést a ciklus elején. Ez számomra is megoldás.

Hozzáteszem, tavaly felvetettem az MSZP választmányi ülésén, hogy az ominózus népszavazás után álljon ki a párt, kövesse meg a magyar társadalmat, és vállalja fel, hogy változtat a politikáján, illetve nyújtson be egy törvénytervezetet ezzel kapcsolatban. Sajnos ez nem talált meghallgatásra.

Ami az egyik problémát megoldotta, az felvetett egy másikat, a szavazási jog a kettősállampolgároknak. Ön hogy látja ezt a kérdéskört?

A kiinduló pont az, hogy kapják meg ők is a jogot, ugyanakkor ez más kérdéseket vet fel. Az alkotmány egy szövet, amiben vannak fontos kérdések, amelyek egymáshoz illeszkednek. Ha az egyik szálát meglazítjuk, akkor a többi is megbomolhat. Ebben az esetben a módja a fontos, hogy milyen elvárásokat követel meg ehhez a jog.

Fontos, hogy ez ne diktátumok, hanem széleskörű párbeszéd alapján legyen meg. A lényeg az, hogy egyeztessenek az érintettekkel, és az itthoniakkal. A cél az legyen, hogy a végső megoldás minél szélesebb társadalmi támogatottsággal jöjjön létre.

A jelenből kiindulva, hogy látja a pártja jövőjét?

Most egy hosszú úton indultunk el. A következő választás lesz az első megmérettetés. Mi ezt a kezdeményezést többnek tekintjük, mint egy párt: a Szövetség a jövőért mozgalom megmarad, és építkezik tovább.

Számunkra fontos, hogy az elvi alapvetés mellett közösséget építsünk, ami szakpolitikai alapokon álló társadalmi alternatívát nyújtana a következő választásokon. Azt tapasztalom, hogy erre komoly igény van. Nagyon sokan jelentkeznek a pártba, akik korábban sehol nem voltak párttagok.

A politikai palettán pedig megjelenítünk egy olyan színt, ami új. Szerepünkkel mi lehetünk az MSZP adósságrendezője és a lelkiismerete is.

Tegnap nem volt jelen az Alkotmánybíróság hatásköréről szóló törvénymódosítási javaslat megszavazásánál, miért?

Nekem tegnap egy korábban lekötött felvidéki programom volt, amire el kellett mennem. 11 óráig bent ültem a Parlamentben, addig tudtam várni.

Nem értek egyet azzal, hogy a kormány egy AB döntés miatt csökkentse annak a hatáskörét. Ha tegnap ott lettem volna a Parlamentben, akkor természetesen nemmel szavaztam volna, mind az Alkotmánymódosítására, mind az AB jogkörének módosítására.

A 98 százalékos különadóra is nemet mond?

Ebben a formában igen. Alapvetően egyetértek azzal, hogy az erkölcstelenül magas juttatásoknak az adóztatását valahogy megoldják, de nem úgy, hogy azoknál is bevezessék, akik jogszerűen az előmenetelükkel kapták meg a pénzüket.