A 35 esztendős, szobafestőként dolgozó férfi 1996 februárjában kötött házasságot, melyből egy gyermeke született. Feleségével együtt nevelte az asszony korábbi házasságában, 1990-ben született lányát, az ügy későbbi sértettjét.
A sértett félt rendszeresen alkoholt fogyasztó, kóros játékszenvedélyben szenvedő és agresszív viselkedésű nevelőapjától - aki a házasság kezdetén meg is verte őt és anyját -, s ezért nem mert ellenszegülni a férfi akaratának. 1999-től kezdődően a vádlott - kihasználva felesége munkahelyi elfoglaltságát - kezdetben heti rendszerességgel, majd hetente többször is lakásuk szobájában és fürdőszobájában fajtalankodásra kényszerítette a kislányt.
Ettől kezdve a vádlott már nem bántalmazta a sértettet, hanem - ha úgy vélte, a gyerek rosszul viselkedett - a szexuális cselekményeket tüntette fel egyfajta büntetésként. Olyan is előfordult az évek során, hogy a vádlott azzal fenyegetőzött: elvágja a kislány nyakát, ha ellenáll neki. Az utolsó szexuális cselekményre 2005. október 10-én került sor. Ekkor a vádlott házastársa váratlanul hazaérkezett, és meglátva, mit művel férje, értesítette a rendőrséget.
A vádlott a tett elkövetését az eljárás során mindvégig tagadta. A bíróság nevelése alatt álló személy sérelmére, folytatólagosan elkövetett szemérem elleni erőszak bűntettében mondta ki bűnösnek a férfit, s ezért kilenc év fegyházbüntetéssel sújtotta.
