A január 1-jén hivatalba lépett Ban, aki első washingtoni látogatásáról visszatérve nyilatkozott az újságíróknak, hozzátette azonban, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete tevékenyebb szerepet kíván vállalni az iraki újjáépítés és demokratizálási folyamat támogatásában. "Bush elnök azt mondta, hogy az ENSZ nagyobb jelenlétét és szerepvállalását szeretné látni Irakban" - jelentette ki Ban, hozzátéve, hogy az ENSZ "folytatni fogja - ahol és amikor csak tudja - jelenlétének növelését, de ennek mértékét nagy részben a biztonsági megfontolások fogják megszabni".
Az előző főtitkár, Kofi Annan 2003-ban visszarendelte az ENSZ nemzetközi stábját Irakból, miután két terrortámadás érte a világszervezet bagdadi irodáit. Az első, 2003 augusztusában elszenvedett merényletben 22 ember vesztette életét, köztük Sergio Vieria de Mello, az ENSZ brazil misszióvezetője.
A misszió politikai stábja, amelyet jelenleg Asraf Kázi vezet, egy év múlva visszatért ugyan az iraki fővárosba, de a korábbinál jóval kisebb létszámmal. Washington és az ENSZ viszonyát előzőleg feszültté tette, hogy a Biztonsági Tanács nem volt hajlandó támogatni az Egyesült Államok vezette iraki inváziót.
Annan e döntés ellenére küldte a közel-keleti arab országba az ENSZ misszióját, élén Vieria de Mellóval. Kérdésekre válaszolva Ban Ki Mun nem kívánta összevetni az Egyesült Államokhoz való hozzáállását elődjéével, Kofi Annanéval, akit gyakorta bírált John Bolton, volt amerikai ENSZ-nagykövet.
"Amit a Bush elnökkel és a kongresszus vezetőivel folytatott valamennyi megbeszélésen hangsúlyoztam, az az volt, hogy bár volt idő, amikor az ENSZ és az Egyesült Államok viszonya nem volt könnyű, ideje jobb napok után nézni" e kapcsolatokban - mondta. Szavai szerint George Bush folytatódó amerikai támogatást és részvételt ígért "az ENSZ tevékenységének minden területén".
A főtitkár elmondta azt is: határozottan kérte, hogy a kongresszus hagyja jóvá az ENSZ békefenntartó műveletihez fizetendő elmaradt amerikai hozzájárulások folyósítását, a felek által néhány éve kidolgozott megegyezésnek megfelelően.
Az ENSZ adatai szerint Washington fizetési hátraléka e vonatkozásban mostanáig 540 millió dollárra rúg. A világszervezet közgyűlése 2000-ben, a Richard Holbrooke akkori amerikai ENSZ-nagykövettel folytatott tárgyalások után beleegyezett abba, hogy az amerikai fél 30 százalékról fokozatosan 26,7 százalékra csökkentse a békefenntartó műveletek pénzügyi támogatásából rá háruló részt.
A republikánusok által uralt képviselőház azonban, e megállapodás ellenére, 25 százalékban szabta meg az amerikai befizetések plafonját, ami az ENSZ-nek - Ban Ki Mun megállapítása szerint - azóta évi 150-200 millió dollárjába kerül. "Határozottan kértem, hogy az amerikai kongresszus szüntesse meg ezt a kiadási korlátot" - közölte Ban az újságírókkal, hozzátéve, hogy tárgyalópartnerei azt mondták, "megvitatják majd ezt az ügyet".
