Molnár űrrepülőre vált
Nem reprezentatív felmérésünk szerint abba már beletörődtünk, hogy február 16-tól fizetni kell az orvosnál, de ennek mikéntjei közül sokan mumusként tekintenek a vizitdíj-automatákra, és nem is csak a betegek körében. Az összegnek helyenként nem csak a be
2007. február 5. hétfő 08:02 - Csákány Róbert
Azt, hogy miért is kell fizetni az egészségügyért, már tavaly óta hangoztatják a döntéshozók: a vizitdíj tudatosítja a betegekkel, hogy az ellátás nem ingyenes és remélhetőleg átláthatóbbá teszi a rendszer működését. Szintén régóta tudható az alapdíj mértéke, a háromszáz forint is. Az orvos vagy az adminisztrátor átveheti készpénzben az összeget és írhat róla kézzel nyugtát, a beteg használhatja egészségpénztári kártyáját, bankkártyáját, vagy fizethet vizitdíj-automatánál is - a szaktárca szabad kezet adott az intézményeknek (háziorvosoknak, szakrendelőknek) abban, hogy milyen módon szedik be a díjat, az egyetlen kikötés, hogy készpénzt mindenhol lehessen használni. Az intézmények így általában az alapján választanak, hogy mekkora betegforgalmat bonyolítanak, illetve hogy mekkora a pénztárcájuk. A nagyobb rendelők ezért akár a vizitdíj-automata gondolatával is barátkozhatnak, míg a skála másik végén álló háziorvosnál valószínűleg a pénzkazetta és a folyóírással körmölt nyugta lesz a jellemző.
Űrrepülőgép
Magyar gondolkodás
Minden orvos-beteg találkozáskor 300 Ft vizitdíjat kell fizetni. Ha beutaló nélkül megyünk a szakrendelésre, akkor viszont 600-at. Tehát a „szabályszerű” eljárás az, hogy végigüljük a sort az összes többi beteg között a háziorvosnál, akinél a beutalóért otthagyunk 300 Ft-ot, aztán végigüljük a sort az összes többi beteg között a szakrendelésen, ahol szintén otthagyunk 300 Ft-ot. Vagy egyből a szakrendelésre megyünk beutaló nélkül, „emeltdíjas” 600 Ft-ért. Mindkét módon ugyanannyit fizetünk, viszont utóbbi esetben csak egyszer adtunk esélyt magunknak arra, hogy saját nyavalyánk mellé valami más kórságot is elkapjunk betegtársainktól.
Könnyen belátható, hogy a több szakrendelést is fenntartó egészségügyi központokban annyi páciens fordul meg, amennyinél komoly fennakadást jelentene, ha mindegyikük egyesével kapna kézzel írott nyugtát a vizitdíjról. Több intézménynél már korábban számítógépes alapokra helyezték a betegirányítást: a páciens egy sorszámkiadó automatánál, vagy a betegirányító pultnál a számítógépet kezelő adminisztrátornál jelentkezhet be a szakrendelésre. Ahol tehát a forgalom indokolja, jó megoldásnak tűnik a vizitdíj-automata, amelyet össze lehet kötni a betegirányító-rendszerrel. Így alig lassul a páciensek áramlása: ahol az érkező bejelentkezik, ugyanott és ugyanakkor gyorsan tudja rendezni a vizitdíjat is, amiért nyugtát kap a géptől a sorszáma mellé.
Úgy tudni, vizitdíj-automatákat idehaza egyedül a szegedi Procontrol Elektronikai Kft. állít elő, ezek ára a készülék "tudásától" függően akár közel hárommillió forint is lehet. Kovács Tünde, a cég menedzsere a Hírextrának elmondta: a Magyarországon üzembe álló készülékek többsége valószínűleg tőlük származik majd, amelyik mégsem az ő gyártmányuk, azt feltehetően külföldről hozták az országba. A Procontrol optimista a vizitdíj-beszedés e módjának sikerességét illetően: bár egyelőre a berendezéseket a beérkező megrendelések mennyisége alapján gyártják le, hamarosan elindul náluk a sorozatgyártás.
Szintén a megrendelések számának emelkedéséről számolt be lapunknak Pusztai László, a legnagyobb kapacitású automatát kifejlesztő és forgalmazó Medical Systems Kft. ügyvezető igazgatója (egyébként ezt a készüléket is a Procontrol gyártja).
Pusztai László arról tájékoztatott, hogy amíg bizonytalan volt, bevezetik-e egyátalán a vizitdíjat, addig az orvosok inkább csak tájékozódtak, óvatosan mozdultak. Most viszont az Egészségügyi Minisztérium pályázatot is kiírt, amelyben akár háromszázezer forinttal is besegít az automatát vásárló intézményeknek. Azt az ügyvezető is elismerte, hogy valószínűleg az idősebbek nehezebben barátkoznak majd meg a készülékekkel, de mint mondta, a vásárló intézmények éppen ezért általában emberi segítséget, személyzetet is állítanak a berendezés mellé. Mivel maga a készülék leginkább egy parkolódíj-automatához hasonlít, kíváncsiak voltunk, mekkora fejlesztőmunkát jelentett a megtervezése, főleg, hogy a gyártó cég előállít parkolódíj-fizető terminálokat is. Pusztai László szerint a hasonlóság csak látszólagos, mint fogalmazott, "a nulláról kellett indulnunk, a parkolóautomata olyan messze van egy vizitdíj-automatától, mint a Trabant az űrrepülőgéptől".
Automata pro és kontra Az Országos Baleseti és Sürgősségi Intézet felkészült a vizitdíj beszedésére, bár azt még nem tudják, mit kell csinálniuk a befolyó pénzzel. Dr. Szita János megbízott főigazgató elmondta, ők a vizitdíj-automatás megoldást választották; azt remélik, így nem lesz hosszú távon fennakadás a betegforgalomban. A főigazgató szerint eleinte bizonyára sokaknak meglepetést okoz majd az új készülék, őket a kihelyezett tájékoztatók és az intézmény munkatársai fogják segíteni. Az automatát összehangolták az eddigi betegirányító rendszerrel, így a háromszáz forint bedobása után nem csak nyugtát, hanem a megfelelő szakrendelésre szóló sorszámot is kap majd a páciens. Aki mentességet élvez a vizitdíj alól, annak az eddig is ismert módon tud bejelentkezni. Dr. Szita János kérdésünkre elmondta: a beszedett összegekkel el kell számolniuk a szaktárca felé, és bár a sajtóban rendre azt olvasni, hogy a vizitdíj teljes összege az azt begyűjtő intézménynél marad, ők még nem kaptak tájékoztatást arról, mi lesz a pénz sorsa. "Mi arra készültünk fel, hogy a törvény szerint beszedjük ezt az összeget" - mondta a baleseti intézet főigazgatója.
Akad olyan intézményvezető is, aki nem feltétlenül elkötelezett a vizitdíj-automaták mellett. Radnai Zoltán, a fővárosi Szent István Kórház igazgatója a Népszabadságnak korábban úgy nyilatkozott: a legegyszerűbb esetben is legalább fél tucat kérdést kell tisztázni, mire eldönthető, hogy kinek ingyenes az ellátás. Ráadásul a betegeknek a vizsgálat előtt kell fizetniük, a vizitdíj-mentes sürgősségi estek kiszűrését így nehéz lesz megoldani. Szerettük volna telefonon megkérdezni Radnai Zoltántól, hogy konkrétan miben látja az automaták gyengeségét, illetve véleménye tükrében a Szent István Kórház hogyan tervezi beszedni a vizitdíjat, de az igazgató az előre megbeszélt időpontban, és későbbi, többszöri hívásunkra sem tudott rendelkezésre állni, majd sűrű programjára hivatkozva titkárnője végérvényesen elutasította megkeresésünket.
"Ha a Radnai megoldja automata nélkül, az az ő dolga" - reagált Ari Lajos, a vizitdíj bevezetésének koordinálásával megbízott miniszteri biztos, amikor arról kérdeztük, ő automatapárti-e - ezek szerint az. Ari Lajos szerint a készülékek elvitathatatlan előnye, hogy munkaerő-terhelést váltanak ki, még úgy is, ha az adott intézmény egyik dolgozójának mindig ott kell állnia az automata mellett, hogy a technikával hadilábon állóknak segítsen. A miniszteri biztos feladata egyébiránt az, hogy a vizitdíj technikai bevezetését ellenőrizze: ha például egy intézmény tanácstalan azügyben, hogy a felkínált vizitdíj-fizetési rendszer megfelel-e a jogszabályoknak, innen kaphat segítséget. Ari Lajost megkérdeztük arról is, tud-e példát olyan intézményre, ahol bankkártyával is ki lehet majd egyenlíteni a vizitdíjat. A miniszteri biztos nem ismer ilyet, szerinte ez a megoldás nem lesz népszerű, mivel az alapesetben 300 forintos összeg bevételezése mellett az elfogadóhelynek olyan magas - nagyjából 100 forintnyi - tranzakciós díjat kell fizetnie a bank felé, hogy az ügylet egyszerűen nem érné meg. (Ez már most is hasonlóan alakul a kereskedelemben: amikor kártyával fizetünk valahol, a kereskedő nem kapja meg a teljes lehúzott összeget, abból néhány százalékot tovább kell adnia a banknak.)
„Minden megoldás jó”
Ahogy van olyan szakrendelő, ahol nem az automata mellett döntöttek, úgy lehet olyan, több háziorvosi praxist tömörítő intézmény is, amelyben a pénzügyi lehetőségek és a betegforgalom is adott ahhoz, hogy - ha a vezetők szakmailag megfelelő megoldásnak találják - vizitdíj-automatát telepítsenek. Mivel azonban az intézményeknek nem kell ezt jelenteniük az Egészségügyi Minisztérium felé, a szaktárcának nincs is információja arról, melyik ellátóhely milyen megoldással szedi majd be a díjat - mondta az államtitkár. Horváth Ágnes közölte, nincs ellentmondás aközött, hogy a minisztérium pályázat útján támogatja a vizitdíj-automaták telepítését, és hogy korábban úgy nyilatkoztak, minden megoldás megfelelő a térítési díj beszedésére, csak nyugtát kapjon a beteg. "Az automata csak egy opció a sok közül" – hangsúlyozta.
Az államtitkár asszony értetlenül fogadta, amikor - a baleseti intézet igazgatójának elmondása alapján – közöltük vele, hogy egyes kórházigazgatók nem tudják, mit kell kezdeniük majd a begyűjtött összegekkel. Mint mondta, a törvény egyértelműen leírja, hogy a vizitdíj teljes egészében ott marad, ahol azt beszedték: az intézmények döntenek arról, hogy azt mire fordítják – Horváth Ágnesnek a bérezés és a komfortosítás jutott eszébe az elsők között. A miniszteri biztos bankkártyákról alkotott véleményét is továbbítottuk: a politikus szerint ezzel számolnia kell az adott intézménynek, ahogy azzal is, hogy a kézzel kitölthető nyugtatömböt is meg kell venni, vagy a vizitdíj-automatába is kell papírt vásárolni, amire a gép a nyugtát nyomtatja.
A nyugta nem jó, de mégis
A háziorvosok nem engedhetik meg maguknak az automata vásárlását, viszont nem létezik a vizitdíj dokumentálásához megfelelő nyugtatömb – mondta a Magyar Orvosi Kamara Háziorvosi Szekciójának vezetője. Kertai Aurél megkeresésünkkor csak hallomásból tudta: „állítólag lesz” jó nyugta. Horváth Ágnes, a szaktárca államtitkára kérdésünkre kifejtette, már készül az a nyomtatványfajta, amivel kifejezetten a vizitdíjat lehet beszedni, de a legegyszerűbb nyugtatömb is megfelel a célnak. Érdeklődésünkre, hogy akkor miért kell mégis külön nyomtatványt gyártatni, az államtitkár asszony elmondta: „azon már azt sem kell kitölteni, hogy 300 Ft”.