A The Guardian, a legnagyobb baloldali brit napilap hétfőn azt írta, hogy a brit kormány vizsgálja, van-e esetleg összefüggés a Bernard Matthews nevű, magyarországi érdekeltséggel is bíró baromficég holtoni székhelyű pulykat tenyésztő központjában kimutatott madárinfluenza-járvány és a január végén jelentett magyarországi esetek között.
A DEFRA szóvivője ugyanakkor hétfőn az MTI kérdésére úgy fogalmazott: a minisztérium vizsgálata az összes lehetséges okra kiterjed, és ezek egyike a betegség magyarországi megjelenése. Ez azonban nem a vizsgálat egyetlen iránya - tette hozzá.
A Bernard Matthews szóvivője a brit lapnak kijelentette: a cég telepein csak nagy-britanniai nevelésű szárnyasokat tartanak, és ezért "lényegtelen" az a tény, hogy vállalatnak vannak magyarországi érdekeltségei (az angol társaság a SáGa Foods Rt. befektetője).
A szóvivő "nagyon valószínűtlennek" nevezte a magyarországi eredetet, és közölte, hogy a cég számára "teljes rejtély" a madárinfluenza felbukkanásának oka. Szavai szerint az elmúlt egy évben nem importáltak élőszárnyast Magyarországról Nagy-Britanniába, bár arról nem tudott érdemben nyilatkozni, hogy magyar tojás került-e a brit piacra.
Hirschler András, a londoni magyar nagykövetség kereskedelmi szolgálatának vezetője az MTI-nek hétfőn elmondta: a kereskedelem iránya fordított, ugyanis Magyarország importál tojást Nagy-Britanniából; a tavalyi január-novemberi adatok alapján a magyar import értéke 345 ezer font volt. A diplomata hozzátette: ugyanezen időszakban 2,2 millió font értékű brit élőbaromfi került a magyar piacra.
Brit állatorvosi szakértők szerint mindazonáltal az angliai telepen kimutatott vírustörzs hasonló a Magyarországon felbukkanthoz, és azt - függetlenül a Bernard Matthews magyarországi érdekeltségeinek lététől - vadmadarak is behurcolhatták Nagy-Britanniába.
A hétfői The Times által felsorolt lehetséges források között azonban szerepel az is, hogy a brit cég egy alkalmazottja Magyarországon járhatott, mivel a Bernard Matthewsnak van magyarországi üzeme. A társaság ugyanakkor ezt a behurcolási módot "lehetetlennek" minősítette.
A brit napilap által említett elméleti lehetőségek között szerepel a szabotázs is. A The Times szerint a helybéliek közül néhányan azt állítják, hogy a Bernard Matthews be akarja zárni az angliai telepet, ahol 30 ezer lakóingatlant építenének fel, és a termelést Kelet-Európába helyezné át. Az ezzel kapcsolatos találgatások szerint egy feldühödött alkalmazott szándékosan is előidézhette a fertőzést, jóllehet a Bernard Matthews cáfolja a telep eladási terveiről szóló értesülést - áll a hétfői The Timesban.
A brit Egészségvédelmi Hatóság (HPA) szakértője hétfőn a BBC-nek azt mondta, hogy megkezdték a telepen dolgozók, illetve a szárnyasok leölésében közreműködők megelőző kezelését a Tamiflu nevű, kifejezetten a madárinfluenza emberi átterjedése ellen kidolgozott vírusölő szerrel. Az HPA illetékese szerint a hatóság elsődleges feladata most az emberi fertőződés megakadályozása, jóllehet a vírus nem terjed könnyen át az emberre.
Az érintett angliai telepen a hétvégén összesen 159 ezer pulyka leölését kezdték meg. A madárinfluenza ügyében hétfőre összehívták a brit kormány COBRA nevű válsághelyzeti tanácskozó testületét, amelyet az utóbbi időben főleg a terrorfenyegetéssel kapcsolatos fejleményeket vitatta meg, és amely nevét az e tanácskozások helyszínéül szolgáló, bombabiztos föld alatti bunkerről (Cabinet Office Briefing Room A) kapta.
Ha a madárinfluenza tömeges méretekben megjelenne a brit baromfiállományban, az a brit állattenyésztés harmadik egészségügyi katasztrófája lenne az utóbbi másfél évtizedben. A kilencvenes években a teljes brit szarvasmarha-ágazatot tönkretette a valószínűleg fertőzött táp okozta marhakór-járvány (BSE), amely a szennyezett húst fogyasztók körében is áldozatokat szedett: hivatalos adatok szerint száznál többen haltak meg a kór emberi változatában, a Creutzfeldt-Jakob tünetegyüttes új variánsában.
Hat éve pedig szinte példátlan mértékű száj- és körömfájás-járvány miatt kellett elrendelni a brit haszonállat-állomány tömeges leölését. A brit baromfiágazat éves termelési értéke 3,4 milliárd font; ez évi 800 millió szárnyas értékesítését jelenti.
