Szász János különös kapcsolatban áll Csáth Géza munkásságával, amely többször is megihlette a rendezőt. 1997-es játékfilmje a Wittman fiúk is egy Csáth-alkotáson alapul. A Wittman fiúk 50 fesztiválon vett részt, 20 nemzetközi díjat kapott, melyek közül a legjelentősebb a legjobb rendezőnek járó Moszkvai Szent György - díj. Az alkotás versenyfilm volt a Cannes-i filmfesztivál Un certain regard szekciójában és a Sundance filmfesztiválon.

Csáth Géza a Nyugat egyik ismert alakja, polihisztor. Amellett, hogy különböző művészeti ágakban – irodalom, festészet, zene – alkotott, pszichiáterként a freudi pszichoanalízis egyik hazai úttörője. Az egy elmebeteg nő naplója Az elmebetegségek psychikus mechanizmusa címmel 1912-ben jelent meg nem irodalmi alkotásként, hanem a magyar orvosi szakirodalom egyik korszakalkotó alapműveként, melyet eredeti családnevén, Brenner Józsefként jelentetett meg. Az 1908-ban született Ópium című rövid novelláját a Nyugatban publikálta 1909-ben.



A rendező 1997 óta nem forgatott itthon filmet. Az elmúlt években külföldön – Helsinki, Oslo, USA, stb. – többnyire színpadi előadásokat rendezett, 2002-ben Steven Spielberg Broken Silence sorozatának Holocaust szemei című epizódját készítette el. Az Egyesült Államokban a Harvard Egyetem és az American Repertory Theater közös színiiskolájában (Institute for Advanced Theatre Training at Harvard University – a Time magazin szerint a harmadik legjobb színiiskola az USA-ban) igazgatóként dolgozott, ahol azóta is fakultációs tag, és visszavárják 2008-ban Julius Caesar-t rendezni.

Az Ópium - Egy elmebeteg nő naplója magyar és európai finanszírozású film egy olyan, az 1910-es évek Magyarországán játszódó témát dolgoz fel, amely határokon átívelő napi aktualitása mellett a magyar irodalmat és filmművészetet is a nemzetközi szakmai színtéren erősítheti tovább.



A főszerepekben Ulrich Thomsennel, Kirsti Stuboe-val és László Zsolttal találkozhatunk.

A Brenner-t alakító Ulrich Thomsen igaz európai sztár. Aktív művészi pályafutásában az áttörés 1998-ban következett be, a Festen (Születésnap) című, Thomas Wintenberg dogmafilmje hozta meg számára a nemzetközi sikert. 1999-ben A világ nem elég című James Bond epizódban játszotta Davidov szerepét, de szerepelt olyan szuperprodukcióban is, mint a Gyűrűk Ura.

A norvég Kirsti Stuboe Gizella szerepét játssza. Szász János már dolgozott vele Oslóban, eddig főként színpadi szerepei voltak.



László Zsolt, Moravcsik megformálója, szintén több alkalommal dolgozott már a rendezővel, többek közt a Mester és Margarita című darabban a Mestert alakította.

A komáromi Monostori Erőd adott otthont a forgatás helyszínének, ahol a stáb a világszerte népszerű rendező újabb Csáth Géza adaptációján dolgozott. A forgatókönyvet Szekér András és Szász János írta, a filmet a Kossuth-díjas Máthé Tibor operatőr fotózta.

Magyarország, 1913-at írunk. Brenner József (Ulrich Thomsen) író-orvos története egy újkori Faust-történet. Brenner orvosként dolgozik a múlt század eleji elmegyógyintézetben. Már hónapok óta írói válságban szenved, egy sort sem képes papírra vetni, miközben egyre inkább a kábítószer rabjává válik. Egy nap új beteget bíznak rá, a huszonnyolc éves Gizellát. (Kirsti Stuboe).

Az elmebeteg nő viszont csak ír és ír, ő saját naplója rabja, nem képes letenni a tollat. A fiatal nőn mind jobban elhatalmasodik a kényszerképzet, hogy egy idegen, gonosz erő költözött belé. Brenner féltékeny lesz a nőre, aki zseniálisan, megszállottan alkot.



A kezdeti orvos-beteg viszony fokozatosan alakul át, egymásba szeretnek, kapcsolatuk szexuális tébollyá hatalmasodik. Brenner az asszony testén keresztül akar kapcsolatba lépni a Gonosszal, és visszaszerezni képességét az írásra. A Gonosz azonban testestül-lelkestül akarja magának Brennert. Ezért a szövetségért nagy árat kell fizetnie az orvosnak. Gizella cserébe, arra kéri Brennert, hogy vágja ki az agyát, szabadítsa meg a Gonosztól, hozza el számára a felejtést. Brennernek választania kell: elpusztítja-e Gizellát, az egyetlen embert, akit igazán szeretett, cserébe azért, hogy újra írni tudjon.

„Mindenki átélhet életében olyan helyzeteket, amikor alapvetően rendül meg mindaz, amit magáról hitt, érheti sokk, áraszthatja el olyan szorongás, aminek megküzdésére úgy érezheti, nincsenek már eszközei. Gyermekként gyakran okoz ez maradandó sérülést, akár pszichózist, felnőttként kapaszkodhatunk működő kapcsolatainkba, vagy kérhetünk segítséget, van kit az alkotás húz ki a bajból. A válságból kivezető úthoz egy másik ember kell, ám saját idealizációnk lehet olyan erős, hogy a másikhoz fordulás helyett eszünkben és tehetségünkben bízva a szenvedély örvénye nyel el.” – mondta Dr. Zalka Zsolt, a Thalassa Ház igazgató-főorvosa.