Hosszabbítani kell

A bizottsági jelentése a Miniszterelnöki Hivatal honlapján olvasható. A bizottság a jelentésben csak azokra a kérdésekre tér ki, amelyek állami szerepvállalást igényelnek, vagy amire fel akarják hívni a kormány figyelmét. A szakértők megállapítása szerint a hazai energiaellátás erős importfüggősége indokolja, hogy az áramtermelés a lehető legszélesebb energiabázisra épüljön.

Az állam feladata az, hogy az erőmű-építési szándékokat - átlátható eszközökkel - a kiegyensúlyozott energiaszerkezet irányába terelje. A magyar villamosenergia-rendszer 5,3 millió fogyasztót szolgál ki, és ezek 93 százaléka háztartás. A bizottsági tagok többsége a sok ezer megawatt teljesítményű erőmű igénye miatt új atomerőművi blokkok építését is szükségesnek tartja.

Vári Anna, a szakértői bizottság egyik tagja viszont az energiahatékonyság növelésében és a megújuló energiában látja a megoldást, érintve a biztonsági kérdéséket és jelezve a nagyaktivitású radioaktív hulladéklerakó jelenlegi becsült 240 milliárd forint nagyságrendű költségét. A megújuló- és a szélenergia-termeléssel kapcsolatban a bizottság hangsúlyozza, hogy azt egyensúlyban kell tartani a villamosenergia-rendszer üzemviteli lehetőségeivel, mert nincs a telesítményét gyorsan változtatni tudó erőmű. Ennek áthidalására szivattyús-tározós vízierőmű megépítésére van szükség.

Az erőművek és a villamosenergia nagykereskedő Magyar Villamos Művek Zrt. (MVM) közötti hosszútávú szerződések (HTM) kérdésében a kormánynak olyan megállapodásra kell törekednie, ami piackonform, és nem vezet jelentős áremelkedéshez. A HTM-ekkel lekötött kapacitások felszabadítása és referencia árszint kialakítása eredményessé tenné a szabadpiac működését - állapítják meg a szakértők. Ez a feltétele a hosszútávú ellátásbiztonságnak és ez ösztönzi a befektetői kockázaton alapuló erőműépítéseket.

Wiegand Győző különvéleményében úgy véli, hogy mivel a HTM-mel rendekező Mátrai, Dunamenti és Tiszai Erőművek által termelt villamosenergiára a hazai ellátáshoz nélkülözhetetlen, ezért a hosszútávú szerződések felbontásával akár 10 milliárd forinttal is emelkedhet ezeknek az erőműveknek az eladási ára. A szakértői hozzáteszi, hogy a HTM-ek megszüntetésével kapcsolatban a szakértői vélemények nagyon eltérnek egymástól.

Az árakkal kapcsolatban a bizottság arra véleményre jutott, hogy felül kell vizsgálni a kommunális hőszolgáltatásban szerepet játszó kapcsolt- és a megújuló villamosenergia termelés támogatási rendszerét, mert az túlzott, növeli a fogyasztói árat és torzítja a piacot. A bizottság felhívta a kormány figyelmét arra, hogy gazdaságdiplomáciai eszközökkel törekedni kell arra, hogy Magyarország a villamos távvezeték-kapcsolatai révén központi szerepet kapjon a régióban.

A kommunális hőszolgáltatásra nincs befolyása a kormánynak, mert a távfűtőművek az önkormányzatok tulajdonában vannak. A lakásállomány 15 százalékát, mintegy 650 ezer - főleg panellakást fűtenek távhővel. A távfűtést szociálpolitikai, környezetvédelmi és energia-megtakarítási szempontok szerint érdemes fenntartani, de a rendszerek műszaki jellemzőire célszerű lenne egységes követelményeket állítani - áll a bizottsági jelentésben.