A wissenschaft.de című német tudományos hírportál beszámolt arról, hogy a fosszilis energiahordozók elégetése nyomán keletkező gázok, amelyek először az atmoszférába kerülnek, utána a tengervízben oldódnak és mennyiségük az elmúlt két évtizedben jelentősen nőtt. Az óceánok ezzel ugyan szén-dioxidot vonnak ki a Föld légköréből, ami fékezi az üvegházhatás erejét, ugyanakkor a gáz miatt a tengerek elsavasodnak, írja a trasindex.hu.

A Kiel-i tudósok a Meteor nevű kutatóhajóval a Karib-tengerről indulva az Atlanti-óceán északi részén át Lisszabonig hajóztak. Útjuk során különböző mélységekben mérték a szén-dioxid koncentrációt, majd összehasonlították az adatokat azokkal az információkkal, amelyeket egy tanulmányút során az 1980-as évek elején gyűjtöttek.

Az összehasonlításhoz használt speciális statisztikai módszer segítségével meg tudták rajzolni az óceán szén-dioxid térképét. "Meglepődtünk, milyen meggyőző volt a módszer, ahogy bizonyítani tudtuk, hogy a szén-dioxid az óceán felszínéről a tengerek mély rétegeibe kerül, és ott tárolódik" - mondta Toste Tanhua kieli tengerkémiai kutató.

A gázok sokkal nagyobb mélységbe jutnak el, mint azt eddig feltételezték. Ez egyben azt is jelenti, hogy az óceánok az üvegházhatás során keletkező gázokat sokkal nagyobb mennyiségben szívták föl, mint ahogy a korábbi számítások mutatták.

A tudósok úgy vélik, hogy az ipari korszak kezdete, vagyis körülbelül 200 év óta a világtengerek az emberi tevékenység által kibocsátott szén-dioxid mintegy felét szívták fel. A wissenschaft.de szerint ugyanakkor a tengervízben lévő, nagyobb szén-dioxid mennyiségnek káros hatása is van, ugyanis az óceánok elsavasodnak tőle. Ez különösen a mészképző organizmusok, mint például a korallok vagy a kisebb planktonfajok számára nehezíti meg azt, hogy létrehozzák mészvázukat.

A Kiel-i intézet kutatói is megerősítették, hogy az a határ, ahol a mész feloldódik az óceánban, az elmúlt 200 év során följebb került 400 méterrel - írja Douglas Wallace, a tanulmány egyik szerzője.