Az EU 16 százaléka a szegénységi küszöb alatt

A foglalkoztatottsági jelentés a tagállamok reformjainak mélységét és a megvalósulás helyzetét vizsgálta a 2000-ben, lisszaboni célok néven megfogalmazott növekedési és munkahely-teremtő stratégia szempontjai alapján. Csütörtökön „személyre szóló” ajánlásokat kap minden egyes EU-ország.

Az Európai Foglalkoztatási Stratégia a lisszaboni menetrend részeként több európai munkahely teremtését, valamint jobb szociális kohézió megteremtését tűzte ki célul. 2000-ben az EU-vezetők azt határozták meg feladatul, hogy 2010-re 70 százalékra növeljék a foglalkoztatottságot.

A Bizottság most közzétett jelentése szerint az EU 25-ökben a munkanélküliség a 2004-es 9,1 százalékról 2005-ben 8,8 százalékra csökkent, a foglalkoztatottság ugyanebben az évben némileg nőtt.

A dokumentum szerint az uniós országok a korábbinál több pént fordítanak oktatásra és szakképzésre, ami biztató, azonban az irányelvek egyéb követelményeinek nemzeti szintű megfogalmazásában és teljesítésében még gondok vannak.

A szociális védelemről szóló jelentés szerint a legtöbb országban elsősorban a gyermekvédelem területén van mit tenni, továbbá korszerűsíteni kell a nyugdíjrendszert és az egészségügyi szolgáltatások rendszerét.

A jelentés adatai alapján 2004-ben az EU polgárainak 16 százaléka élt a szegénységi küszöb alatt. Szegénynek az számít, aki az adott országban élők átlagos jövedelmének 60 százaléka alatt keres, ami megakadályozza abban, hogy a társadalmi életben megfelelően részt vegyen. A szegénységi ráta Svédországban a legalacsonyabb (9-10 százalék), Csehországban, Litvániában és Lengyelországban a legmagasabb (21 százalék).

A munkaügyi és a szociális kérdésekkel foglalkozó EU-biztos, Vladimir Spidla szerint a munkaerőpiaci reformok gyümölcsei hamarosan beérnek, de ha Európa komolyan és hatékonyan kíván a globalizáció és a munkaerő csökkenése jelentette kihívásokra válaszolni, akkor nagyobb rugalmasságot kell tanúsítania.

Thérèse de Liedekerke, a munkaadókat tömörítő BusinessEurope szervezet igazgatója is elégedett a reformokkal hatásával, de figyelmeztet: nem szabad megismételni a kilencvenes évek hibáját, amikor a javuló mutatók hatására előbb csökkent a lendület, majd leállt a reformfolyamat.

Az illetékes miniszterek csütörtökön fogadják el a jelentést, amely egyedi ajánlásokat tartalmaz majd a tagállamoknak. A téma a március 8-9-i uniós csúcstalálkozó napirendjén is szerepel.