A finn politikus keddi, a Deutschlandfunk rádióállomás által ismertetett nyilatkozatában közvetve ettől tette függővé a Törökországgal korábban megkezdett, csatlakozási tárgyalások újabb fejezeteinek megnyitását. Annak a reményének adott hangot, hogy Ankara pozitív magatartása esetén az év közepéig négy fontos fejezetről megkezdődhetnek a tárgyalások, ezek között első helyen a gazdaság-, illetve a pénzügypolitikát említve.

Olli Rehn úgy ítélte meg, hogy az EU tagállamainak többsége támogatja az unió és Törökország közeledését, s érdekelt a reformfolyamat tovább vitelében. Utalt arra, hogy rendkívül nehéz és lassú tárgyalásokról van szó, mégis eredményként könyvelte el azt, hogy a folyamat nem szakadt meg.

A bővítési biztos csupán általánosságokban beszélt a balkáni államok csatlakozási kilátásairól. Annak a nézetének adott hangot, hogy ez jelentős mértékben összefügg a térség biztonsági helyzetével.

Rehn elvetette, hogy csökkentsék az uniós biztosok számát. A huszonhét tagúra kibővült EU egyik "fő értékének" nevezte, hogy minden tagállam rendelkezik egy biztossal. Ugyanakkor úgy vélte, hogy a hangsúly nem feltétlenül a biztosok számán van, hanem sokkal inkább azon, hogy milyen hatékonyan dolgozik maga az Európai Bizottság. Nézete szerint a jelenlegi elnök, José Manuel Durao Barroso irányításával ezen a téren az elmúlt időszakban sikerült jelentős előrehaladást elérni. Mindenesetre a lehetséges intézményi módosítások között említette azt, hogy bizottsági alelnökök - a biztosok "rovására" - nagyobb hatalmat kapjanak.