Eddigi törekvések
Ukrajna 47 milliós szomszédja Magyarországnak, a magyar lakosság aránya 0,3 százalékra tehető. Napjainkig leginkább a kárpátaljai magyarok helyzetével kapcsolatban gondolkodtak a magyar-ukrán kapcsolatrendszer bonyolítói, azonban mára egy újabb területet kell bevonni: az energiapolitikát szorosan érintő ukrajnai gáz -és villamosenergia-szállítás kérdéskörét. 2007 során igencsak aktivizálódni kezdtek a magyar-ukrán kétoldalú kapcsolatok.
Bársony András február 5-től képviseli Magyarországot kijevi nagykövetként. Beiktatásakor közölte, hogy legfőbb törekvésük helyretenni az ukrán-magyar kapcsolatokat. Gazdasági téren a 2003-as év jelentett igazi áttörést:ekkor megduplázódott a kétoldalú áruforgalom, amely így meghaladta az egymilliárd dollárt. 2004-re ez több, mint öt és fél milliárd dollárra növekedett:1181,2 milliárd dollárt taksált, ami Magyarország erőteljes exportpolitikájának tudható be. Az uniós programok nyomán - PHARE, az ukrán TACIS-CBS, "Cooperation Bridge 2003", Nyíregyházi Kezdeményezés, melynek keretén belül létrejöhetett a EuroClip-EuroKapocs Közalapítvány - lassan fejlődésnek indultak a határ menti kapcsolatok, megkezdődött a határon átnyúló gazdasági és civil együttműködés intézményrendszerének kiépülése. 2005-re már nem hivatalos becslések szerint a szomszédos Kárpátalján 120-130 kisebb-nagyobb ukrán-magyar vegyesvállalat működött.
A továbbiakban Magyarország-Szlovákia-Ukrajna Szomszédsági Program például 2004 és 2006 között 4,2 milliárd forinttal támogatta többek között az üzleti kapcsolatok fejlesztését. Mindezek azt eredményezték, hogy a 2006 rekordévet jelentett az ukrán-magyar kereskedelmi forgalomban: éves szinten meghaladta a kétmilliárd dollárt. Januárban Gyurcsány Ferenc miniszterelnök Kárpátalján tett látogatása során jelentette a kétoldalú kapcsolatok dinamizálásának első lépését. Február elején Kijev volt ukrán-orosz-magyar hármas találkozó helyszíne, ahol leginkább a záhonyi fejlesztésekről egyeztettek. Az eddigi tárgyalások négy fő területre irányultak. A határ menti területek gazdasági fejlesztésének elősegítése és élénkítését segítik elő az Új Magyarország Fejlesztési Terv különböző operatív programjai elsősorban a közlekedés, a térségi regionális és humán fejlesztéseket illetően. A második terület Záhony és térségének a Távol-Kelettől Dél-Európa irányába tartó árumozgási csomóponttá alakítása.
A harmadik fontos területet az energetika jelenti, ami kormányszintű stratégiai kérdés. Ukrán részről megnyílt a lehetőség, hogy vállalkozási övezetet hozzanak létre a saját szabályzórendszereik szerint. Magyar részről kezdeményeztük, hogy kössünk egy EU-konform magyar-ukrán kishatármenti megállapodást. Ez kivételes helyzetbe hozhatja a határ mindkét oldalán élő személyeket és vállalkozásokat, s mind a személyek mozgásában, mind a vállalati együttműködésekben előnyökkel járna. Ha és amennyiben a Záhony-Csop-i logisztikai fejlesztés megvalósul, ez a megállapodás dinamizálja majd a gazdaságfejlesztést. Számunkra Ukrajna tranzit ország a földgáz- és a kőolajszállításokat illetően, de potenciálisan a villanyáram ügyében is ennek tekinthető. A negyedik súlyponti kérdést Ukrajna nemzetközi szerepvállalása jelenti.
Mi történt a Janukovics-Gyurcsány tárgyalásokon?
A keddi Janukovics-Gyurcsány találkozón az elfogadott magyar-ukrán közös cselekvési terv két legfontosabb területe az energiapolitika és logisztika területén realizálódott. Záhony térségét -orosz együttműködéssel – logisztikai központtá alakítják, a Felső-Tiszán pedig húsz megawatt kapacitású vízi erőmű épülhet magyar–ukrán együttműködésben. Az energetikai szállítások szállítások infrastruktúrájának megújításában magyar cégek is szerepet vállalnak, ugyanez elmondható a burstini villamosenergia-központ és a Barátság és Adria kőolajvezeték tervezett összekötésében. A tervek szerint megkezdik a Beregsurány–Uzsanku határátkelő bővítését, valamint új átkelőhelyet nyitnak Beregdéda és Beregdaróc között. Szó esett a Beregszászt elkerülő út megépítéséről, csakúgy, mint az ukrajnai tengeri kikötők magyar részvétellel történő fejlesztéséről. Gyurcsány Ferenc beszélt arról is, hogy InterCity kocsik forgalomba állításával a felére csökkenthető a jelenleg huszonöt órás vonatút Budapest és Kijev között.
A hazánkba irányuló földgáz -és olajszállítás biztonságát illetően az ukrán miniszterelnök kijelentette: Ukrajna a jövőben is biztosítja a villamosenergia- és a gázszállítást Magyarországra. Ukrajna tavaly 113 milliárd köbméter földgázt szállított Európa irányába, ebből Magyarországra 12 milliárd köbméter érkezett, s Kijev ezzel teljesítette szerződésben vállalt kötelezettségeit. Megállapodás született arról, hogy Ukrajnában – magyar részvétellel – egymilliárd köbméter földgáz befogadására alkalmas tározót építenek, amely szükség esetén garantálhatja Magyarország ellátásának zavartalanságát. A kérdéssel kapcsolatban Gyurcsány kijelentette: a két ország közös érdeke, hogy hosszú távú szerződések biztosítsák az Ukrajnából Magyarországra irányuló energiaszállítást.
Magyarország felelősséget érez és visel
A nemzeti kisebbségek helyzetével kapcsolatban is egyetértés volt a találkozón. Janukovics szerint mind a kárpátaljai magyar, mind a magyarországi ukrán közösség jól érzi magát. Kulturális területen megállapodás született egy Munkácsy-kiállítás rendezéséről Munkácson, egy budapesti szoborról, amely Tarasz Sevcsenko ukrán költőnek állít majd emléket, valamint egy magyar honfoglalási emlékmű építéséről Vereckén. A magyar kormány még február közepén, a Szülőföld Alap Regionális Egyeztető Fórumának tárgyalásán döntés született a kárpátaljai és vajdasági magyarok kiemelt támogatásának biztosításáról. Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyarok Kulturális Szövetségének (KMKSZ) elnöke a Magyar Hírlapnak nyilatkozva elmondta: "Fegyverszünet" van a magyar kormány és a KMKSZ között. A baloldali kormányok – egészen tavalyig – minden forrást a másik kárpátaljai magyar szervezethez, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetséghez irányítottak.
Amióta 2006-ban Kárpátalján a KMKSZ megnyerte a választásokat, a magyar kormány is másként áll a szervezethez. A "tűzszünetből" azonban csak akkor lehet valós konszolidáció Budapest és szervezetünk között, ha a magyar kormány meghozza a döntést a beregszászi főiskola normálisnak mondható finanszírozásáról. A Szülőföld Alapban egyébként Kárpátalja felülreprezentált lehet az ott élő magyarok létszámához képest, de a pályázatok elbírálásakor és a pénzek szétosztásakor derül ki Budapest valós szándéka. Ma délután Gyurcsány Ferenc külpolitikai évértékelő beszédében várhatóan az új magyar külpolitikai stratégia kapcsán is kifejti álláspontját. Egy korábbi cikkünkben már írtunk arról, hogy szükséges a regionális kapcsolatrendszer újradefiniálása, ennek keretén belül előrelépésnek tekinthető a tegnapi eszmecsere, melyet még az idén követni fog Olelszandr Moroz ukrán parlamenti elnök budapesti látogatása.
Reformok ezerrel
A magyar külpolitikának a belső reformok sikerét kell szolgálnia, utóbbi nélkül a kontinens perifériájára sodródhatunk, megerősödhet a nemzeti radikalizmus és a bezárkózás - hangsúlyozta a miniszterelnök külpolitikai évértékelő beszédében. A reformpolitika az egyetlen hatékony eszköz Magyarországon és Közép-Európában a nemzeti radikalizmus, a bezárkózás ellen - jelentette ki Gyurcsány Ferenc külpolitikai szakértők és a diplomáciai testület tagjai előtt a Magyar Tudományos Akadémia épületében. A miniszterelnök szólt arról, hogy a nemzetpolitikának nem a magyarországi pártpolitikai megosztottság exportjáról, hanem a nemzeti összefogásról kell szólnia. Leszögezte: támogatja az Európai Unió bővítését, az orosz és a délkelet-ázsiai országok felé a nyitást.
