Süketek párbeszédének ígérkezik az utolsó kör Koszovóról

 A megbeszélésnek aligha nevezhető eseményen szerb részről Boris Tadic elnök, Vojislav Kostunica miniszterelnök és Vuk Draskovic külügyminiszter is részt vesz, míg a koszovói albánok küldöttségét Fatmir Sejdiu elnök vezeti, és tagja Agim Ceku miniszterelnökön kívül Hasim Thaqi, a legnagyobb ellenzéki párt vezére is.

A politikusok, ha folytatják a két fél tárgyalói által korábban követett gyakorlatot, párbeszéd helyett ünnepélyes deklarációkra fognak szorítkozni a délelőtti és délutáni ülésből álló találkozón, álláspontjukat kifejtve elbeszélnek egymás mellett, és így a Hofburg díszes termében sem sikerül közelebb jutni a súlyos koszovói probléma megoldásához.

Martti Ahtisaari, az ENSZ-főtitkár koszovói kérdésben illetékes főmegbízottja azért hirdette meg még az év elején a szombati találkozót, hogy azon a két fél legmagasabb szintű vezetői fejtsék ki véleményüket a Koszovó státusára vonatkozó javaslata tervezetéről. Ezt február 2-án kapták meg a belgrádi és pristinai vezetők, majd a két fél küldöttségei február 21. és március 2. között nyolc napon át tárgyaltak róla ugyancsak Bécsben. E konzultációk során a szerbek ízekre szedték a Koszovó függetlenségének alapjait - a függetlenség szó használata nélkül - lerakó tervezetet, s módosítások tucatjait fűzték hozzá. Az, hogy ezeket az albánok nem fogadták el, tulajdonképpen természetes, de mint Belgrádban több ízben megállapították, Martti Ahtisaarinál is süket fülekre találtak.

Bár a főmegbízott azt ígérte, hogy a bécsi megbeszéléseken elhangzottak figyelembe vételével átalakítja javaslattervezetét, a hét első felében Belgrádba és Pristinába elküldött újabb változat szerb megítélés szerint csak egészen apró, "kozmetikai" jellegű változtatásokat tartalmaz, s nem épült bele egyetlen lényegi szerb kifogás sem. Hogy ez valóban így van, azt épp a koszovói albánok reagálása igazolja.