A képviselők szerint a nemzeti jogok kezelői ellehetetlenülnek, a jogtulajdonosok és nemzetközi jogkezelők aránytalan koncentrációja következik be, ha a Bizottság szabályozását bevezetik. A képviselők Lévai Katalin szerint kötelező uniós szabályozást szeretnének, és a felhasználás, a letöltés országon belüli díjai szerint határoznák meg a szerzői jogdíjakat.

2005-ben az Európai Bizottság ajánlást fogadott el "a jogszerű online zeneszolgáltatás határokon átnyúló kezeléséről". Charlie McCreevy, a belső piacért és a szolgáltatásokért felelős uniós biztos ezt az ajánlást olyan nem-kötelező érvényű (soft-law, puha szabályozási) eszköznek nevezte, amelynek az a rendeltetése, "hogy a piacot a helyes irányba terelje". Erre a  javaslatra reagál most saját kezdeményezésű jelentésben az Európai Parlament. A jelentéstevő a szocialista Lévai Katalin

Mint Lévai Katalin az indokolásban megjegyzi, "az ajánlás nagy horderejű következményeket gyakorol a szerzői jogdíjak piacára, és a piac legfőbb szereplői már ezen az alapon cselekszenek". Az ajánlás elsődleges célja, hogy az online zenei szolgáltatások szerzői jogainak közös kezelését az új technológiák fejlődéséhez igazítsa.

Repertoármonopólium

Az indokolás megemlíti, hogy a bizottsági ajánlás a kisebb jogtulajdonosok szerint ösztönzést nyújthat a nagyobb kiadók számára, hogy az úgynevezett "nemzetközi repertoárt" vonják ki a közös jogkezelő társaságok nemzeti hálózatából, és adják egyetlen vagy rendkívül csekély számú nagy jogkezelő kezébe. A tervezet Lévai szerint így potenciálisan versenyellenes, mivel valószínűsíthetően monopóliumhoz vezet, s a piaci hatalom néhány nagy jogtulajdonos és szintén kis számú, jelentős jogkezelő kezében összpontosul.

A jelentéstevő úgy véli, hogy az európai kulturális sokszínűség is veszélybe kerülhet, mivel a nemzetközi repertoár kivonása a nemzeti közös jogkezelők hálózatából valószínűleg számos nemzeti jogkezelőt tevékenységének felszámolására kényszerít, ez pedig káros hatással van a helyi és a kisebbségi repertoárokra.

A képviselők szerint a nemzeti közös jogkezelőknek továbbra is fontos szerepet kell játszaniuk az új és kisebbségi jogosultak, a kulturális sokszínűség, a kreativitás és a helyi repertoár előmozdításának támogatásában, ami feltételezi, hogy "a nemzeti közös jogkezelők kulturális hozzájárulások visszatartására vonatkozó joga megmarad".

Ajánlás helyett kötelező szabályozás

Az EP-képviselők a jelenlegi, nem kötelező ajánlás helyett kötelező keretirányelvvel szabályoznák az online zenei szolgáltatások szerzői jogviszonyait. Ez már az együttdöntési eljárás körébe tartozna, tehát az Európai Parlamentnek is nagy beleszólása lenne az új jogszabály kialakításába.

Az Európai Parlament sajtószolgálatának tájékoztatása szerint az EP szakbizottsága az uniós szabályozástól többek között a következőket várja el:

- biztosítson magas szintű védelmet és egyenlő bánásmódot a jogosultak számára;

- alapuljon a jogosultak közötti szolidaritásra és a megfelelő, igazságos egyensúlyra a jogkezelők között;

- segítse elő az alkotókészséget és a kulturális sokszínűséget;

- kerülje el a szerzői jogdíj szintjének leszorítását úgy, hogy a felhasználók engedélyezését a szerzői jog által védett alkotás felhasználásának országában (az úgynevezett "célországban") esedékes díjak szerint teszi lehetővé, és segítse, hogy a jogosultaknak fizetendő jogdíjak elérjék a megfelelő szintet;

- őrizze meg a közös jogkezelők kulturális és szociális szerepét, biztosítva egyúttal, hogy a lehető leghatékonyabb módon kezeljék a jogosultak alapjait;

- őrizze meg a jogdíjak kölcsönös beszedésének jelenlegi rendszerét, amelyben a közös jogkezelők járnak el tagjaik nevében.

Az EP-képviselők szerint a kölcsönösségi rendszer teljes körű, valamennyi jogosult javára szolgáló működésének biztosítása érdekében meg kell tiltani, hogy a jelentősebb jogosultak és a közös jogkezelők a jogdíjak közvetlen beszedésére irányuló kizárólagos megbízásokat kössenek, mivel ez a nemzeti közös jogkezelők gyors megszűnéséhez vezetne és aláaknázná a kisebbségi repertoárok, valamint az európai kulturális sokszínűség helyzetét.

A parlamenti szakbizottság egyébként felhívta a figyelmet arra, hogy bár az ajánlás csak a zenei felvételek online eladásának tervezett szabályozására vonatkozik, a pontatlan szöveg alapján más, zenei felvételeket tartalmazó online szolgáltatásokra (például rádióadásokra) is alkalmazható lenne. A képviselők felszólítják a Bizottságot, tegye egyértelművé, hogy az ajánlás kizárólag a zenei felvételek online árusítására vonatkozik.

Háttér

A jogdíjakat beszedő társaságok a szerzők és egyéb jogosultak, így például kiadók társaságai. A gyakorlatban a jogkezelők nemzeti szinten (természetes) monopolhelyzetben vannak. A jogosultakat saját országukban a jogkezelők közvetlenül képviselik, harmadik országokban pedig választott jogkezelőjük és a többi európai és más országbeli jogkezelők között kétoldalú tárgyalásokon létrejött kölcsönös megállapodásokon keresztül. Ez a rendszer nem csak a nagy jogosultak, hanem a kis és helyi szerzők megfelelő piaci képviseletét és a begyűjtött jogdíjakhoz való hozzájutását is garantálja -
áll a jelentés indokolásában.

Az ajánlás célja, hogy lehetőséget biztosítson a jogosultak számára az igényeiket leginkább kielégítő jogkezelő kiválasztására. Más szóval, a jogkezelők közötti verseny alapjául az egyes jogkezelők közötti, a jogosultak megszerzésére irányuló versenynek kellene szolgálnia. A jelentéstevő szerint - bár ez a jogosultak érdekeit látszik szolgálni - a gyakorlatban a jogosultak már most a saját maguk által választottak jogkezelőket bízzák meg. "A valóságban számos példa van arra, hogy a sikeresebb szerzők például saját országukon kívül működő jogkezelőkkel dolgoznak. A kis jogosultak számára ez a gyakorlatban általában kevéssé kivitelezhető" - fogalmaz a szöveg.

A nemzeti jogkezelőknek a nemzetközi szerzői jogokból begyűjtött jogdíjakkal összefüggő forgalomvesztesége egyre nehezebbé tenné a nemzeti jogkezelők számára a működést, ugyanis költségeiket a kisebb számú helyi jogosultakra kellene hárítaniuk. Ha egy nemzeti jogkezelőnek be kell fejeznie tevékenységét, nem valószínű, hogy a kis jogosultak ugyanazt a szintű szolgáltatást kapnák egy másik országban működő jogkezelőtől, ahol például még a nyelv is különbözik. A jelentéstevő úgy véli, a szerzői jogok közös kezelésének területén a verseny "ősrobbanáshoz" hasonló bevezetése nem kivitelezhető, mivel visszafordíthatatlan károkkal járna Európa kulturális sokszínűségére nézve.

A tisztességes és ellenőrzött verseny érdekében egy olyan rendszert kellene bevezetni a jelentéstevő szerint, amelyben a szerzők bevételeit annak az országnak az árfolyamán határozzák meg, amelyben a fogyasztó az adott zenedarabot megvásárolja (letölti). A "célország" szerinti tarifa alkalmazása a jogkezelők által kínált szolgáltatások hatékonyságán (különösen a költségcsökkentésen) alapuló, és nem pedig a jogosultak jogdíjainak leszorításán alapuló versenyhez vezetne - véli Lévai Katalin.