A Csehország keleti részében, Ostravában élő Elena Gorolovát 21 éves korában sterilizálták. Ő egyike annak a nyolcvan roma nőnek ebben a kisvárosban, akiket a cseh egészségügyi rendszer megfosztott nemzőképességétől. Tizenhat évvel ezelőtt, kisfia megszületése után viccelődött az orvossal: "Nem viszem haza ezt a gyermeket, mert kislányt akartam." Az orvos válasza sokkoló volt: "Jobban tennéd, ha hazavinnéd, mert nem lesz több gyereked. Sterilizáltunk."

Az ügyben érintett nők hosszú évekig hallgattak a sterilizálásról, sok esetben még férjüknek is szégyellték bevallani, a sokkoló tények csupán néhány évvel ezelőtt kezdtek napvilágra kerülni. A hatóságok a kényszerített sterilizációval igyekeztek visszafogni a romák hagyományosan nagy termékenységét. Sokuknak pénzt is felkínáltak, bár ez nem képezte a hivatalos politika részét. Hasonló esetekről számoltak be a BBC jelentése szerint a szomszédos Szlovákiában is.

Az embertelen módszer alkalmazása hivatalosan 1990-ben, a kommunista rendszer bukásakor megszűnt, ám egész sor orvosról állítják, hogy a steriliziáció gyakorlatát önszántából tovább folytatta.

A panaszok miatt hivatalos vizsgálat indult. Otakar Motejl cseh ombudsman 2005 decemberében jelentést tett közzé, amelyben megerősítette, hogy Csehországban létezett a "helytelen okkal vagy törvénytelenül végrehajtott sterilizáció" gyakorlata. Az ombudsman az 1973 és 1991 között akaratukon kívül sterilizált nők kárpótlását javasolta. Elismerte, hogy az említett időszakban az állam szociális intézményei anyagi juttatást helyeztek kilátásba azoknak, akik vállalják a sterilizációt, bár ilyen irányú hivatalos rendelkezések nem léteztek. "A kommunista hatóság asszimilációs politikája kiterjedt a roma közösségekben jegyzett magas népszaporulat ellenőrzésére is" - közölte az ombudsman.

Emberi jogvédelmi csoportok adatai szerint az utolsó ismert sterilizációs műtétet 2003-ban hajtották végre Csehországban.

A korábbi esetek tüzetesebb kivizsgálásakor kiderült, hogy a roma nőkkel aláírattak egy okmányt, amelyben ők beleegyezésüket adják a műtéthez, ám a nők természetesen nem értették a szöveget, nem tudták, hogy mit írnak alá. Volt, aki azt állította, hogy gyógyszerek hatása alatt adta beleegyezését, mások egyszerűen nem értették, mit jelent az a szó: "sterilizáció".

A cseh orvosok mindmáig visszautasítják a vádakat. "A sterilizáció kizárólag orvosi indokkal történik. Nem vezetünk nyilvántartást a roma és nem roma származású sterlizált nőkről" - nyilatkozta Richard Spousta, az ostravai kórház nőgyógyászati osztályának vezetője.

A cseh egészségügyi minisztérium illetékes bizottsága szerint sok esetben eljárási hiba történt. A londoni cseh követség a BBC-vel azt a hivatalos cseh álláspontot közölte, hogy "a sterilizáció semmiképpen nem képezte egy bizonyos etnikumra vagy más csoportra vonatkozó nemzetpolitika részét Csehországban".

A cseh kormánynak sajtóhírek szerint még saját tanácsadói is azt javasolják, hogy a nyilvánosság előtt kérjen bocsánatot. A nyomás egyre erősebb, miután a cseh legfelső bíróság nemrégiben megerősítette azt a bírósági határozatot, amely kimondta: egy ostravai kórháznak bocsánatot kell kérnie a 2001-ben sterilizált Helena Ferencikovától. Ez volt az első ilyen jellegű döntés Kelet-Közép-Európában. A kórház eddig még nem tett eleget a bírósági ítéletben foglaltaknak.