Csizmár Gábor, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium államtitkára erre a munkáltatói felvetésre válaszolva elmondta: az újonnan bevezetendő rehabilitációs járadékot ugyanúgy a nyugdíjalap fizeti, mint a rokkantsági nyugdíjat, tehát finanszírozása nem jelent többletterhet a munkáltatóknak. A változás, hogy azoknak, akiket a minősítő intézmény alkalmasnak tart a rehabilitációra, nem rokkantsági nyugdíjat, hanem rehabilitációs járadékot állapítanak meg, ennek nettó összege ugyanannyi, mint a rokkantsági nyugdíj. A járadékos idő alatt viszont kötelező részt venni a rehabilitációban a leendő munkavállalás érdekében. A rehabilitációs szolgáltatások többletköltségeit uniós forrásokból fedezik.

Az OÉT tájékoztatót hallgatott meg az egészségügy átalakításáról is. Horváth Ágnes, a szaktárca államtitkára többek között elmondta: a kórházak 60 százaléka többletforrásokhoz jut, 15 százaléka a régebbi szinten marad, 25 százaléknál lesz kevesebb a bevétel. Az új rendszerben 1.500 orvosnak, 5-6 ezer szakdolgozónak kell új helyet keresni, de ugyanakkor 2.500 orvos hiányzik, több mint 100 a betöltetlen háziorvosi praxis.

Borsik János, a munkavállalói oldal szóvivője elmondta: az előterjesztett beszámolót nem tudják megvitatni, mert az nem foglalkozik részletesen a finanszírozási kérdésekkel. Az OÉT-t viszont éppen ez érdekelné leginkább. Ezért egy következő alkalommal szakbizottsági előkészítést követően a finanszírozási kérdésekről is tárgyalni kívánnak.

Csuport Antal, a munkáltatói oldal szóvivője is csatlakozott ehhez az igényhez. Elmondta: a finanszírozásról nemcsak tájékoztatást, de tényleges vitát javasolnak, ahol elmondhatják véleményüket. A pénteki ülésen szereplő tájékoztatót viszont korrekt, közbenső anyagnak nevezte a munkáltatói szóvivő.