Közölni kell a térfigyelő kamerák helyét

Az LB azonban megerősítette, a rendőrségnek azt meg kell mondania, hogy pontosan hol vannak kamerák. Az LB kimondta azt is, hogy a rendőrségnek ki kell adnia a térfigyelő kamerák működésével összefüggésben kötött önkormányzati és más szervezetekkel kötött szerződéseket is. A felülvizsgálat előzménye az a per volt, amelyet a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) elnevezésű civil jogvédő szervezet indított a BRFK ellen.

A TASZ azért fordult korábban bírósághoz, mert - állítása szerint - a térfigyelő kamerákra vonatkozó kérdéseire a rendőrség nem adott kimerítő választ. A TASZ adatvédelmi természetű kérdések mellett arra kért választ: hol helyeztek el kamerákat, és hány figyelmeztető tábla került ki a közterületekre.

A perben tavaly novemberben született meg a jogerős döntés. Akkor a Fővárosi Bíróság ítéletében kimondta: a BRFK köteles nyilvánosságra hozni, hol helyezett el térfigyelő kamerákat, illetve azok működésére figyelmeztetve hol helyezett el tájékoztató táblákat. A Fővárosi Bíróság kimondta azt is, hogy a rendőrség 15 napon belül köteles átadni a kamerák működésével kapcsolatban készült hatástanulmányokat, valamint a kerületi önkormányzatokkal kötött szerződéseket. A jogerős döntést jogszabálysértésekre hivatkozva támadta meg a BRFK.

A Legfelsőbb Bíróság szerdai tárgyalásán az alperes arra hivatkozott, hogy az adatszolgáltatást megtagadhatja a rendőrség, ha az bűnüldözési, bűnmegelőzési tevékenységet veszélyeztet.