"Mind a költségvetési oldalon, mind az üzleti légkör javítása terén sok mindent kell még tenni annak érdekében, hogy Magyarország a beruházások vonzó terepe legyen" - fogalmazott az IMF európai főosztályának igazgatóhelyettese. A szakértő elismerte, hogy a magyar kormány tavaly fontos költségvetési kiigazítást hajtott végre, amely szükséges volt a piacok megnyugtatására, "nyilvánvalóan csökkent a közvetlen pénzügyi válság veszélye".

Mind mondta, ez a kiigazítás helyes irányban halad, a hatóságok "többé-kevésbé teljesítik vállalásaikat". Hozzátette ugyanakkor, a válság elhárításában szerepe volt annak is, hogy a kiigazítás bejelentésével egy időben, illetve nem sokkal később a globális piaci helyzet javult és ez segített az országnak.

A költségvetési politikát illetően az IMF két dolog miatt aggódik: mennyire lesz tartható ez a kiigazítás 2007 után, illetve megalapozhat-e egy erőteljes hosszú távú növekedést? A Valutaalap szerint félő, hogy a kormány nem hajtja végre elég gyorsan a költségvetés kiadási oldalának reformját, és így még ha 2007-ben az államháztartási hiány a kijelölt mértékben csökken is, 2008-ban és 2009-ben a kormány tervei esetleg már nem lesznek teljesíthetők, veszélybe kerül a konszolidáció.

A szakértő szerint a magyar gazdaság növekedési üteme évi mintegy 4-5 százalékos lehetne és kellene, hogy legyen, de a jelenlegi tendenciák alapján az ütem 2007-ben és 2008-ban nem fogja meghaladni a 2,5-3 százalékot. A szakértő arra is kitért: a növekedés ösztönzésére hosszú távon csökkenteni kell majd a viszonylagosan magas adókulcsokat, de az IMF ezt egyelőre nem javasolhatja a költségvetés továbbra is törékeny helyzete miatt. Érthetőnek mondta, hogy a kormány tavaly nyáron és ősszel, amikor valamit gyorsan tennie kellett, jelentős hangsúly helyezett az adóemelésre.