Harminc éve nem ünnepeltek együtt a zsidók és a keresztények

A zsidó naptár (niszán) szerint ebben az évben április 2-a és 9-e közötti hétre esik a zsidó húsvét, a pészah, vagyis a pászka ünnepe. Ilyen egybeesés harminc évente fordul elő. Maga a szó kikerülést, elkerülést jelent. A zsidóság ebben az időszakban, nyolc napon át ünnepli az egyiptomi rabságból való szabadulását.

A keresztény húsvét Jézus Krisztus feltámadásának ünnepe. A húsvétot hamvazószerdától nagyszombatig negyven napos böjt készíti elő. A nagyhéten belül nagycsütörtökön, nagypénteken és nagyszombaton emlékezik meg a kereszténység Jézus kínszenvedéséről, kereszthaláláról és feltámadásáról.

A katolikus szertartásrendben Nagycsütörtök az utolsó vacsora emléknapja, Jézus elfogatásának és szenvedéstörténetének kezdetét idézi. Az esti órákban kezdődő utolsó vacsora esti miséjén a Gloria eléneklése után elnémulnak a harangok, Rómába mennek. Ez jelképezi, hogy a tanítványok közül senki nem szólt Jézus mellett. A prédikáció után a lábmosás szertartása jön. Ennek hagyománya a Bibliában található, Jézus az utolsó vacsorán megmosta tanítványai lábát. A mise után következik az ún. oltárfosztás. Ez azt szimbolizálja, hogy Jézust megfosztották ruháitól. Ennek nincs liturgikus szertartása, csendben zajlik. A mise után általában a templomokban virrasztást szoktak tartani, ez arra utal, hogy Jézus tanítványai elaludtak.

Nagypéntek Jézus kereszthalálának emléknapja. A keresztények ezen a napon Krisztus szenvedésére és kereszthalálára emlékeznek. Ez a legszigorúbb böjt és gyász ideje. A katolikus egyházban ezen a napon nincs mise, csak Igeliturgia, ami azt jelenti, hogy a pap felolvassa János evangéliumából a passiót, Jézus szenvedéstörténetét.

Nagyszombat húsvét ünnepének előnapja; arra a napra emlékeztet, amikor Krisztus holtteste a sziklába vájt sírban feküdt, de harmadnapra, húsvét vasárnap hajnalára feltámadt. A katolikusoknál a szombat esti misén minden hívőnél van egy gyertya, melyet a szertartás során meggyújtanak, ezzel jelképezve a feltámadt Jézust. A tűz Jézus szimbóluma, akinek feltámadásával a remény, a fény születését ünneplik a keresztény egyházak. A misén a Gloria után újra megszólalnak a harangok. Az esti körmenet is azt hirdeti a világnak, hogy feltámadt a Megváltó.

Jézus feltámadásnak ünnepén, Húsvétvasárnap délelőtt a katolikus hívők ünnepi szentmisét tartanak. A húsvét akkora ünnep az egyházban, hogy nem egy napon keresztül, hanem nyolc napon keresztül emlékeznek Jézusra, aki kereszthalálával megváltotta minden keresztény ember bűnét. Utána még több héten át húsvéti idő van.

Húsvéthétfőn a vasárnapi miserend szerint tartják meg a templomokban az istentiszteleteket.