A nagyhatalmak hajlandóak meghallgatni Iránt

Javier Solana, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője és Ali Laridzsáni iraki főtárgyaló ankarai tárgyalásainak előestéjén diplomaták, illetve az érintett országok kormányzati tisztségviselői elmondták, hogy a megbeszélések fordulatot hozhatnak, miután a felek először próbálják feloldani az ügyben kialakult patthelyzetet, kísérletet téve a dúsítás eddigitől eltérő meghatározására.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa eddig két, büntetőintézkedéseket tartalmazó határozatot hozott Teherán ellen - másodszor idén márciusban -, amiért az iráni vezetés nem hajlandó felszámolni az urándúsítással kapcsolatos összes tevékenységét, amelyek révén a nyugati hatalmak szerint atomfegyvert igyekszik előállítani. Bár a szankciók csak részlegesek és viszonylag enyhék, a BT várhatóan súlyosabb szankciókat is kész meghozni, ha az iszlám köztársaság elutasít minden kompromisszumot.

Az Egyesült Államok és szövetségesei szerint Teherán gyanús nukleáris tevékenysége, beleértve egy közel két évtizede titkolt programot, Iránt különleges esetté teszi. Teherán ezzel szemben tagadja, hogy atomfegyver előállítására törekedne, és az ENSZ szankcióit nevezi törvénytelennek, azt állítva, hogy mint minden más országnak, amely csatlakozott az atomsorompó egyezményhez, neki is joga van ahhoz, hogy nukleáris energia előállítását szolgáló dúsítást folytasson.