Emlékező macskakövek a Balaton partján
A Dunántúlon először Balatonfüreden helyeztek el hétfőn "emlékező macskaköveket" a városból 1944 májusában elhurcolt zsidó családok egykori lakásai előtti járdán; a balatoni településről 153 zsidó lakost deportáltak.
2007. augusztus 27. hétfő 20:06 - Hírextra
A Stolpersteine ("Botlatókövek") elnevezésű projekt a hatmillió elhurcolt zsidó áldozatnak próbál meg emléket állítani. A projekt Kölnben indult, a kezdeményezés nyomán Németországban mára 250 helységben 11 ezer követ helyeztek el. Az akció Ausztriában és Magyarországon folytatódik - jelezte Berger Ágnes, az "Emlékező macskakövek" elnevezésű akció magyarországi főszervezője.
A macskakőre emlékeztető műveket az áldozat utolsó, szabadon választott lakhelyének bejárata előtt illesztik a járdába. A réztáblácskákba az elhurcoltak nevét, születésének és deportálásának időpontját, meggyilkolásának helyszínét véste Gunter Demnig, a projektet megalkotó a művész - tette hozzá.
A holokauszt sajnos velünk él, hiszen akiket érintett, azok a fürediek barátai, iskolatársai voltak; itt éltek, itt dolgoztak, egy közösséget alkottak velünk, és itt értek el sikereket - mondta emlékező beszédében Bóka István, Balatonfüred polgármestere.
"Az elhurcolt 153 honfitársunk közül mindössze tizenöt tért vissza; hihetetlen a tragédia, a csapás, hiszen erejük teljében lévő, ártatlan embereket egy vad és barbár eszme oltárán áldoztak fel" - hangsúlyozta a fideszes országgyűlési képviselő.
Soha nem felejtjük őket - tette hozzá, utalva arra is, hogy Füreden emléktáblát állítottak a holokauszt áldozatainak tiszteletére, a Tagore-sétányon pedig fát is ültettek az emlékükre. Mostantól pedig a Kossuth Lajos és a Dózsa György utcai járdán a "botlatókövek" fognak emlékeztetni bennünket erre az iszonyatra - mondta Bóka István.
Olti Ferenc, a Budapesti Közlekedési Vállalat vezérigazgató-helyettese, a füredi holokausztáldozatok hozzátartozója a hétfői megemlékezésen felidézte féltestvére, a 13 évesen meggyilkolt Oblatt Judit alakját, beszélt a művelt, okos és szép kislányról. Emlékezett a jó borász és kereskedő Singer Zsigmondra és feleségére, Pápai Lujzára is; mindketten Auschwitzban haltak meg, két lányuk azonban túlélte a borzalmakat.
Balatonfüred zsidó lakosait civil fegyveres karszalagosok hajszolták a vagonokhoz 1944 májusában, s míg Oblatt Juditkát Auschwitzban gyilkolták meg, itthon sorstársainak, kortársainak ezreit lőtték a Dunába csak azért, mert zsidók voltak - emlékezett a hozzátartozó.
Zafir Dániel - szintén a füredi holokausztáldozatok hozzátartozójaként - azt mondta el, hogy 1944-ben meggyilkolt dédapja, Singer Zsigmond Füreden jó hírű borászként megbecsült ember volt, aki 1934-ben az Országos Mezőgazdasági Kiállításon a boraival ezüst oklevelet érdemelt ki, majd szinte pontosan 10 év múlva gázkamrába vitték. A hozzátartozó rámutatott: dédapja elismerő oklevelét ő a szobája falán helyezte el, hogy minden nap láthassa, és emlékezzen a dédszüleire.
Berger Ágnes, az akció magyarországi főszervezője elmondta: a dunántúli országrészben a füredi az első ilyen emlékező esemény. Augusztus végéig még összesen ötvenöt "emlékező macskakövet" helyeznek el - jelezte Berger Ágnes.
A rendezvényen személyesen is jelen lévő ötletgazda, Gunter Demnig hangsúlyozta: nem örömteli az alkalom, ám mégis örül, mert egy újabb településen, Balatonfüreden is elhelyezheti a "botlatóköveket", hogy azok emlékeztessék az arra járókat a holokauszt áldozataira.
Mint mondta: a köveket a járdaszintbe süllyesztettek, valójában tehát nem botlunk meg azokban, hanem csak a "szivünkkel és a fejünkkel botladozunk bennük".
Balatonfüreden, a Kossuth Lajos utca 19. számú ház előtt Singer Zsigmond és Pápai Lujza, a Dózsa György utca 9. számú ház előtt pedig Groszmann Jolán és kislánya, Oblatt Judit emlékére helyeztek el a járdán "emlékező macskaköveket".
A projekt megvalósításába egy német és egy magyar intézmény is bekapcsolódott: az együttműködő partner a 2B Galéria és a kölni NS-Dokumentationszentrum.
Forrás: MTI