"Ez az ország egyre inkább a jogállam gyanújába keveri magát" - mondta Kiss László, aki a jogállam feltételrendszerét sorolta, humorral fűszerezett előadásában.
Az alkotmánybíró fontosnak nevezte, hogy a jogok egyre bővülő köréből alapjog legyen. Nem az állam szorul védelemre, hanem a polgár, akit szavai szerint "a nagy barna medvétől" védeni kell.
Kiemelte, hogy "nem lehet modernkori jogállamot össznépi társadalmi tulajdonra ráépíteni", mert a tulajdonosi minőség az, ami alapját jelenti egy jogállamnak.
Kiss László szerint az egyoldalú jogviszonyokat az Alkotmánybíróságnak kell leépíteni, mert a jogalkotói hatalommal való visszaélést - ami 1990 előtt jellemző volt - teljesen meg kell szüntetni.
Minőségében, mennyiségében a jogállamot fejezi-e ki a magyar jogalkotás? - tette fel a kérdést, majd kiemelte: "Mennyiségében biztos".
Az alkotmánybíró felhívta a figyelmet arra, hogy az önkormányzatok százezer rendeletet alkotnak évente, melynek negyven százalékát olyanok alkotják, akik nem rendelkeznek jogi ismeretekkel. "A magyar jegyzők negyven százaléka nem jogász" - fűzte hozzá.
Kiss László előadásában kitért arra, hogy elfogadhatatlan médiakörnyezetben élünk, mert például egy jogállamban a média nem adhat tippeket arra, hogy hogyan lehet kibújni az adófizetés alól.
Véleménye szerint "degenerálódott a média", mert "többet tudunk Beáról és Győzikéről", mint a magyar felfedezőkről, tudósokról.
Az alkotmánybíró bírálta a Magyarországon követetett adatvédelmi felfogást, mellyel "állami szervek működését bénítjuk meg".
A jogakadémia a Kecskeméten évente rendezendő Hírös Hét Fesztivál kísérő rendezvénye. A tervek szerint előadást tartott volna Takács Albert igazságügyi és rendészeti miniszter is, de nem tudott eljönni.
