A diplomata azt követően nyilatkozott újságíróknak, hogy tárgyalt Göncz Kinga külügyminiszterrel. Egy hónappal ezelőtt kezdődött az Európai Uniót, Oroszországot és az Egyesült Államokat tömörítő trojka tárgyalássorozata Koszovó jövőjéről, a megbeszélések december 10-én fejeződnek be, ez az utolsó határidő. Az ENSZ-re, az EU-ra és a NATO-ra nehezedő nyomás egyre fokozódik, hogy következő hónapokban döntés szülessen a tartomány helyzetének rendezéséről - hangsúlyozta az unió főtárgyalója.
Wolfgang Ischinger aláhúzta: eddig egyetlen javaslat sem volt a határvonalak megváltoztatására.
A főtárgyaló kiemelte: nem lehet visszalépés az 1999-es Koszovóról szóló ENSZ-határozatban foglaltakhoz képest, amelynek értelmében nyolc éve nem működik szerb hatóság a tartományban. Az előrelépés a kérdésben azt jelenti, hogy figyelembe kell venni a realitásokat - válaszolta a diplomata az MTI azon kérdésére, hogy mi a véleménye arról a megállapításról: habár Koszovó még jogilag része Szerbiának, a gyakorlatban azonban már független.
Annak a véleményének adott hangot, hogy az Európai Uniónak - és így benne Magyarországnak - is meghatározó szerepet kell játszania a koszovói rendezésben, a tartomány jövője európai kérdés. A megoldás haszonélvezője, vagy a rendezés esetleges hiányának vesztese Európa lesz és nem Oroszország, vagy az Egyesült Államok - fogalmazott a diplomata.
A főtárgyaló kiemelte: Koszovó történelme egyedi helyzetbe hozta a tartományt, így visszautasítja azokat a véleményeket, hogy a kérdés megoldását - bármi is legyen az - precedensnek lehet tekinteni. Nem lehet "az almát a körtével összehasonlítani" - hangsúlyozta.
A távirati iroda kérdésére a főtárgyaló elmondta: olyan megoldást kell találni, ami nem eredményez tömeges elvándorlást a tartományból, biztosítani kell, hogy a koszovói szerbek és a szerbiai albánok biztonságban és békében élhessenek.
Wolfgang Ischinger szerint ha a nyugat-balkáni országok csatlakoznak az Európai Unióhoz, a jelenlegi, határokról szóló kérdések lényegtelenné válnak majd.
